Probiotikum: kezdődik a vita
Egyre több vizsgálat kérdőjelezi meg a kereskedelemben recept nélkül kapható probiotikus hatású élelmiszerek és táplálék-kiegészítők hatását. A szakértők arra figyelmeztetnek, lehetnek olyan betegek is, akiknek kifejezetten rosszat tesz a kezelés, már akkor, ha az elfogyasztott szerrel valóban visznek be a szervezetükbe bacilusokat.
Az elmúlt évtizedekben jelentősen felfutott a probiotikumot tartalmazó ételek és táplálékkiegészítők piaca. Antibiotikum kúra alatt és után szinte kivétel nélkül mindenkinek ajánlják a patikában kapható szerek vásárlását, de a boltok polcairól levehető, a tejpultból kiemelhető termék némelyikére is úgy próbálják felhívni a figyelmet, hogy azok bizony probiotikus hatásúak. A dolog lényege, hogy ezek a termékek olyan bacilusokat tartalmaznak, amelyek az emberi szervezet és egészség számára hasznosak. Vagyis nem rombolnak, hanem például az anyagcsere folyamatot segítik. Bevitelük azért lehet fontos, mert számtalan betegség és az azokra adott kezelések pusztíthatják a “jó bacikat”, így megbillen a test egyensúlya. A széles spektrumú antibiotikumok például válogatás nélkül ölik ki a szervezetben lévő bacilusokat, nem téve különbséget a jó és a rossz között. Kézenfekvő tehát, hogy ilyenkor hasznos lehet pótolni a megcsappant létszámú pozitív sereget. Egyre többen kérdőjelezik azonban meg mostanság, hogy a patikákban, és az interneten is nagy számban kapható folyékony és kapszulás táplálékkiegészítők valóban elérik-e a nekik tulajdonított hatást, és valóban mindenkinél és minden esetben jót tesznek-e.
A JAMA Internal Medicine című szaklapban Pieter A. Cohen, a Harvard orvosi iskolájának munkatársa arról ír, vizsgálatai szerint egyáltalán nem kizárt, hogy a probiotikumok szedése némelyeknél kifejezetten ellenjavalt. A doktor úgy véli, a legyengült immunrendszerű betegeknél akár fertőzések okozói is lehetnek a kapszulákban mesterségesen bevitt probiotikumok. Felhívja arra is a figyelmet, egyes, ezeknek a “jó bacilusoknak” tulajdonított hatások nincsenek megfelelő kutatásokkal alátámasztva. Idehaza talán kevesebbet lehet olvasni róla, de a tengerentúl sokat beszélnek róla, hogy a probiotikum segíthet például egyes bőrbetegségek ellen is, így a pattanásos bőrt okozó némely probléma, vagy az ekcéma ellen is hasznos lehet. Pieter A. Cohen szerint ezen hatások csak további, és beható klinikai vizsgálatok után állíthatók teljes bizonyossággal.
Rihannon Lambert táplálkozási szakértő a brit Independent című lapnak azt mondta, a probiotikumok jó hatással lehetnek a bélflóra egyensúlyának helyreállításában, azonban nem feltétlenül ugyanazt a hatást érjük el a gyógyszerként vásárolható, és az élelmiszerboltban megvehető termékekkel. Míg előbbi komoly ellenőrzési folyamaton megy keresztül a törzskönyvezés előtt, utóbbira nincsenek szigorú szabályok, sok termékre ráírják. Amivel azonban nem lehet tévedni, azok például a joghurtok, a lágy sajtok, a kefir, a tej író, a kovászos kenyér, a savanyú káposzta, a savanyú uborka - ezek mindegyikében található olyan “jó bacilus”, ami a bél és így az ember egészsége számára kifejezetten pozitív hatással van. És még felárat sem kell értük fizetni.
(Család.hu)
