A jutalmazás nem javítja az iskolai részvételt?
Megkezdődött a tanév, a gyermekek ismét beültek a padba, az iskolák pedig megint különféle módszerekkel próbálkoznak, hogy lelkesítsék őket. Sok intézményben jutalmakat, dicséreteket kínálnak például azoknak, akik a legritkábban hiányoznak az órákról. Más kérdés, hogy az ilyen díjak valóban megváltoztatják-e a viselkedést?
A Kaliforniában élő középiskolai hallgatók vizsgálata alapján a konklúzió az, hogy a díjak nem jelentenek jelentős különbséget - és bizonyos körülmények között ronthatnak is a helyzeten.
A tanulmány, amelyet a Harvard Egyetem tett közzé, megvizsgálta a jutalmazási rendszerek hatását Kalifornia 14 iskolakörzetében. Több mint 15 000 diák került a mintába.
A kutatók azt találták, hogy akkor sem változott a részvételi arány, ha a jutalmakat előre belengették. Ha pedig utólag ajánlották fel az iskolát lelkesen látogatóknak, akkor egyenesen negatív hatása volt.
A felmérés teljes meglepetést jelent, hiszen alapból ellentmond a tanárok és az oktatási tisztviselők előzetes várakozásainak. A tanulmány szerint a tanároknak csak 2 százaléka sejtette, hogy a jutalmazási stratégia nincs pozitív hatással a diákokra.
Kaliforniában hivatalosan szabályozva van, hogy támogatni kell az ilyen jutalmazási programokat, hogyan lehet hát ilyen nagy a különbség a jó szándék és az eredmény között?
Ellenkező hatás
A Harvard Egyetem, a Stanford Egyetem és a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem kutatói szerint ezek az elismerések „nem szándékolt üzeneteket” küldenek, amelyek „demotiváló” hatással járhatnak.
A diákok szemében ugyanis a jutalmak azt jelenthetik, hogy teljesítményük kiemelkedő, az óralátogatás pedig nem alapelvárás, így aztán sokan úgy érzik, legközelebb már nem kell annyira keményen próbálkozniuk.
„A jutalmazás azt eredményezheti, hogy a nyertesek úgy érzik, a jövőben kihagyhatnak egy napot” - olvasható a tanulmányban, amely különböző etnikumok, belvárosi, külvárosi, vidéki, angol és spanyol anyanyelvű családokból származó diákokat vizsgált.
A tinédzserek körében is erős társadalmi nyomás áll fenn, és az ilyen díjak miatt a szokatlanul magas jelenlét látszólag kívül esik a normákon, amiből az is következik, hogy akik „kilógnak” a többiek közül, próbálnak majd idomulni hozzájuk.
„A hónap dolgozója”
A tanulmány a nyilvános dicséreten alapuló, leginkább elterjedt jutalmakra összpontosított. A kutatók azt állítják, hogy ezek a közhivatali elismerések hasonlóak a munkáltatók által széles körben alkalmazott „A hónap dolgozója” jutalomhoz, amelyet szintén vizsgáltak.
A munkahelyi hiányzások évente több mint 200 milliárd dollárral károsítják az Egyesült Államok gazdaságát, írja a tanulmány, és feltételezhető, hogy a díjak csökkenthetik az elveszett napokat. Ugyanakkor a tanulmány szerint ennek ellentmondó bizonyítékok is akadnak bőven.
A riverside-i Kaliforniai Egyetem egy korábbi kutatásában azt a munkáltatói rendszert vizsgálta, amely elismerte a dolgozók sűrű jelenlétét és pontos érkezését, és amelyek átlagon felül teljesítő dolgozóik számára ajándékutalvány nyereményjátékokat szerveztek.
Öngól
Ez a felületes szemlélőnek úgy tűnhet, hogy javít a helyzeten. De a tanulmány megállapította, hogy néhány beosztott a teljesítménye javítása helyett a játékra összpontosított.
A legnagyobb probléma az volt, hogy negatív hatással volt olyanokra is, akik korábban motivált, lelkiismeretes, keményen dolgozók voltak.
A jutalmakat sok munkahelyen használják - de a kutatók szerint meglepően kevés bizonyíték van a pozitív hatásukra.
A beosztottak sokszor azt gondolták, hogy a jutalmazás rendszere tisztességtelen volt, és ha nem részesülnek belőle, akkor pontosságuk és részvételük is csökkenhet.
Az általános következtetés az volt, hogy a munkavégzés általános színvonalát a jutalmak inkább csökkentették, mintsem növelték volna.
(Család.hu)
