Bőrpanaszokat válthat ki a tartós stressz és a szorongás
Aktiválódhat a stressz hatására a szervezet hormon- és idegrendszere, amely kóros irányba terelheti az immunrendszer működését – egyebek mellett erre hívta fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika igazgatója.
Depresszióból pikkelysömör
Csalánkiütés, pikkelysömör, ekcéma, akne, rosacea, herpesz: bőrbetegségek, melyek súlyosbodhatnak a lelki teher hatására. Sárdy Miklós, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika igazgatója az intézmény honlapján arról tájékoztatott: a tartós stressz, a szorongás, a levertség, a pánik vagy a depresszió gyengítik az immunrendszert. Aktiválódhat a szervezet hormon- és idegrendszere, amely kóros irányba terelheti az immunrendszer működését. Ez nemcsak fizikai panaszokat idézhet elő, a gyomorpanaszok, szorító mellkas vagy a magas vérnyomás mellett a bőrön is jelentkezhetnek elváltozások. Hozzátette: a pszichoszomatikus szemléletmód meghonosodása az orvoslásban már régen megtörtént, ám arra, hogy a pszichés faktorok a különféle bőrön jelentkező kórképek hátterében is állhatnak, csak az elmúlt 10-20 évben fordítanak komolyabb figyelmet az orvosok. Sárdy Miklós a saját praxisában is tapasztalt már olyat, hogy egy szomatikus eredetű autoimmun bőrbetegség a páciens hosszas, problémás válása után hirtelen minimális aktivitásúvá vált. Elmondta: gyakran találkozik olyan esetekkel is, amikor egy korábban lappangó bőrbetegség csak felnőtt korban, stresszes időszakban lángol föl, a többi között a felnőttkori akne is sokszor összefüggésbe hozható a páciens mentális állapotával, a fokozott szorongás ugyanis elősegíti a kialakulását.
A pszichológus is segíthet
Hoyer Mária, az intézmény Egészségtudományi Kar Alkalmazott Pszichológia Tanszékének főiskolai docense arról beszélt: a betegek többnyire úgy kerülnek pszichológushoz, pszichiáterhez, hogy a hagyományos bőrgyógyászati kezelések nem bizonyulnak kellően hatékonynak, a bőr állapota nem javul vagy stagnál. Ilyenkor egy alaposabb orvosi kikérdezés alkalmával merülhet fel a lelki okok jelenléte is. Az úgynevezett pszichodermatológia létjogosultságát több kutatás is igazolja. Bizonyos bőrbetegségeknél számottevő javulás mutatkozott, ha a beteg lelki támogatást is kapott a hagyományos biomedicina mellett. Az Egyesült Államokban végzett, a lelki tényezők szerepét vizsgáló kutatásban kifejezetten bőrbetegeken tesztelték a tudatos jelenléten alapuló mindfulness (az érzések tudatos, teljes megélése) pszichoterápiát. Az eredmények azt mutatták, hogy esetükben sokkal hosszabbra nyúlt a tünetmentes időszak. A terápia hossza, iránya és a kitűzhető cél függ a betegségtől, a páciens pszichés hátterétől. A testi tünetek csökkentéséhez általában hosszabb, feltáró jellegű folyamat vezet, de előfordulhat, hogy elegendő egy-egy rövid találkozás a lelki nehézségek, és ezzel együtt az életminőség javulásához, a jobb betegségmegéléshez. Azokban az esetekben pedig, ahol a pszichés sérülékenység egyértelműen feltárható, már pszichoterápiás beavatkozás is indokolt lehet.
Kezelni kell a lelki zavarokat
A pszichodermatológia egyik fő ága kifejezetten a rosszindulatú daganatos betegségek miatt rossz lelki állapotba került páciensek kezelésére koncentrál. A krónikus vagy daganatos betegségek esetén ugyanis nagyon gyakoriak a társuló pszichés problémák, depresszió, szorongásos zavarok, vagy a klinikai szintet el nem érő visszahúzódás a társas élettől, örömtevékenységektől, félelem a stigmatizációtól, egyfajta belefásulás a betegségbe.
(csalad.hu)
