Családban akarnak élni a fiatalok
Házasodnának, hosszú távú kapcsolatban gondolkodnak és két gyermeket vállalnának – erre a következtetésre jutottak a Család és karrier - Egyetemi hallgatók jövőtervei című országos kutatás elemzői. A kérdezők 11 egyetem hallgatóit keresték meg 8 magyarországi nagyvárosban, végül 1502-en küldtek értékelhető kérdőívet.
Az egyetemisták csaknem fele nem rendelkezik párkapcsolattal, de csak a megkérdezettek 4,5 százaléka véli úgy, hogy soha nem szeretne gyermeket vállalni. Egyebek mellett ez derül ki a Család és karrier - Egyetemi hallgatók jövőtervei című országos kutatásból. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom által támogatott elemzés az egyetemista fiatalok párkapcsolatról való gondolkodásmódját, értékrendjét, illetve kapcsolati terveit vizsgálta.
Házasságban gondolkodnak
Nem tartják elavult intézménynek a házasságot a megkérdezettek. Azok, akik megfelelő partnerrel biztosan és azonnal házasodnának, a minta 44 százalékát tették ki. További 45 százalék azon fiatalok aránya, akik együttélést követően terveznek esküvőt, ha a próbaházasságként is felfogható közös élet működőképes. A többiek a megkérdezés idején úgy vélték, nem kötnek házasságot, de összeköltöznek.
A nők eltökéltebbek kapcsolatuk jövője mellett, sokkal inkább kívánják házasságban szentesíteni azt, vagy tudatosan hosszú távra terveznek. A szkeptikusok vagy közömbösek között inkább férfiak vannak. A jó párkapcsolat meghatározásában a hosszú távú elkötelezettség, a bizalom és a hűség volt a legfontosabb. Ezt szorosan követte az intimitás, az elfogadás és a kompromisszum-készség. A kapcsolat mélységét és stabilitását meghatározó személyi tényezők tehát lényegesebbnek bizonyulnak, mint az egzisztenciális feltételek, például a munkahelyi biztonság, a saját lakás, az autó vagy a karrier.
Nehezen ismerkednek
A hallgatók úgy érzik, hogy a felsőoktatási intézményben és a privát életterükben is elszigetelődnek, nincs lehetőségük kapcsolatok létesítésére. Ezt fokozza, hogy a tanulás és a munkavállalás mellett már kevesebb idő és energia fordítható a társas kapcsolatokra. Ha mégis törekednek erre, azt tapasztalják, hogy nehezen megy az ismerkedés, és a választékot is inkább szűknek, mintsem bőségesnek tartják. Alapvetően nem szeretnének egyedül lenni, de mégis izoláltan élik mindennapjaikat. Újfajta eredmény, hogy az alkalmi kapcsolatokra történő törekvés is magas értéket képvisel, pedig a korábbiakban éppen a stabil kapcsolatra való igény volt a jellemző. Bár nem gyakori, de határozottan jelen van a kapcsolati palettán a kitartott állapot, vagyis, amikor egy idősebb partner gondoskodik a hallgatóról valamilyen párkapcsolati formában.
Két gyermeket vállalnának
A megkérdezett fiatalok többsége biztos abban, hogy családban szeretne élni. A többség legalább két gyermekben gondolkodik, a válaszadók 18 százaléka nagycsaládban képzeli el az életét. A férfiak bizonytalanabbak a gyermekvállalásban, és inkább egy utódban gondolkodnak. Az egyetemista nők szerint 30 éves kor előtt kellene kezdeni a családalapítást, a férfiak később, 30 és 35 év közé teszik az ideális életkort. Az egyetem befejezését követő években, tehát 21-25 év között kevesebben látják esélyét az utód világra jöttének.
A családalapítás alapfeltételeként a megfelelő partner megtalálását nevezték meg. A statisztikai adatokból azonban kiderül, hogy ennek teljesülését követően sem indul meg nyomban a családalapítás. A megkérdezett fiatalok úgy vélik, ennek legfőbb oka az anyagi feltételek megteremtése és a karrier kiépítése.
Vannak, akik az egyéni vagy páros függetlenség elvesztését féltik. A szabadidő és a függetlenség elvesztése, a partneri és baráti kapcsolatok gyengülése olyan veszteségekként jelennek itt meg, amelyeket a fiatalok egyértelműen a gyermekvállaláshoz kötnek. A munkahelyi biztonság is elöl végzett az indokok között. Az eredmények azt jelzik, a fiatalok leginkább a gyermekvállalás és a gyermeknevelés miatt bekövetkező diszkriminációt, a karrierhátrányt, a család és munka összeegyeztetésének nehézségét tapasztalják a gyermekes szülők példáján keresztül.
Óvatosak az elvált szülők gyermekei
A hallgatóknál a saját családjukban tapasztalt válság is befolyásolja a korai házasodási szándékot. Az elvált szülők gyermekei óvatosabbak, az együttélési formát részesítik előnyben. Ugyanakkor kiemelkedően fontos eredmény, hogy szüleik válásától függetlenül bíznak a házasságban, mivel csekély arányban vetik el a házasságkötés lehetőségét. A próbaházasságként is felfogható együttélés után ők is nagy arányban terveznek házasságot kötni partnerükkel.
A párkapcsolatról való gondolkodást a hallgatók testvéreinek száma, tehát a család nagysága sokkal inkább meghatározza, mint a család típusa. A több testvér között élők inkább törekednek a stabil kapcsolatok kialakítására, méghozzá együttélési próba nélkül, még a kevesebb testvérrel bírók, de leginkább az egyedül nevelkedettek igen bizalmatlanok az azonnali elköteleződés iránt. Minél nagyobb családban nevelkedett a válaszadó, annál több gyermeket szeretne vállalni.
A nemi szerepekkel kapcsolatban az egyetemisták véleménye egybeesik a felnőtt lakosság véleményével: inkább a tradicionális szerepekben gondolkodnak, de elfogadják, sőt szükségesnek tartják a női munkavállalást. Ez részben modern attitűd, illetve az anyagi megfontolások erősségét tükrözi.
(csalad.hu)
