Mit tegyünk, ha baj van a bankkártyánkkal?
Mit kell tenni, ha – bár van rajta fedezet –, mégsem tudnak fizetni, vagy pénzt felvenni a bankkártyáról? És mit kell tenni akkor, ha az automata nem ad ki pénzt, de a számláról levonja az összeget, ha ellopják a bankkártyánkat és megszerzik a PIN-kódot is, vagy ha bankkártyás csalás áldozatai lettünk? A Magyar Nemzeti Bank válaszolt a hirado.hu-nak.
Figyelni kell az ATM-nél
A pénzfelvevő automaták kedvelt célpontjai a tolvajoknak, akik változatos módszerekkel próbálják ellopni vagy lemásolni a bankkártyát és a PIN-kódot. A bankkártya lemásolásához a kártyanyílás elé egy pici olvasót szerelnek, ami az automata eredeti nyílásával teljesen megegyező szerkezet, így az nem tűnik fel senkinek. Az ATM környékén elhelyezett apró kamera segítségével pedig a PIN-kódot szerzik meg akkor, amikor a kártyatulajdonos billentyűzi be azt.
Készpénzfelvétel előtt célszerű megnézni az ATM nyílását, nem mozog-e, nem furcsa-e. Nézzünk körbe, látunk-e valami szokatlant az automatánál vagy a környékén. Lehetőleg kerüljük az utcai automatákat, inkább nagy bankfiókok bekamerázott belső terében vagy üzletközpontokban vegyünk fel pénzt! A billentyűzetet pedig mindig takarjuk el a másik kezünkkel.
Az étteremben se csak a tányérra nézzünk
A vendéglátóegységekben a felszolgáló több módon is észrevétlenül lemásolhatja a bankkártyát, gyakorlatilag a gyanútlan áldozat szeme láttára. Például fizetésnél, amikor a kártyatulajdonos átadta azt számára, leejti a földre, és amikor felveszi, lehúzza a bokájára rögzített leolvasóval, vagy elkéri a kártyát, megfordul, mintha bevinné, aztán mégis visszaadja, mert inkább kihozza a mobil leolvasót. Mire visszaadta a kártyát, már le is másolta. A PIN-kódot és a kártya képét egy minikamerával veszi fel.
A mágnescsíkos kártya pillanatok alatt lemásolható, ezért az javasolja a jegybank, hogy – ha lehetséges – chippel ellátott kártyát igényeljünk a pénzügyi szolgáltatónktól. Fizetés közben kísérjük figyelemmel a kártyát, és ne hagyjuk, hogy elvigyék. Ha leejtik, gyanakodjunk. A kódunk megadásakor a billentyűzetet takarjuk el a másik kezünkkel.
A boltokban is trükközhetnek
Az üzletekben a bűnözők képesek egyetlen mozdulattal kicserélni a pénztárnál elhelyezett PIN-padet – amibe a PIN-kódot kell beütni fizetéskor – a sajátjukra, ami továbbítja számukra az összes adatot. Ismert trükk még, hogy a csalók egyszerűen csak lefotózzák a bankkártya elejét-hátulját. Mivel a kártyán minden olyan adat szerepel, ami internetes vásárláshoz szükséges, a bűnözők könnyedén elkölthetik a kártyán lévő pénzt.
Ezért fizetéskor célszerű a kártyánkat úgy tartani, hogy a lehető legkevesebb adat látszódjon rajta, továbbá kerüljük a kártya pénztár pultjára történő lerakását.
A banknak soha nem kell megadi a PIN-kódot
Az is előfordulhat, hogy a csalók az óvatlan áldozat figyelmének elterelésével – például turistának kiadva magukat útbaigazítást, esetleg közös fénykép elkészítését kérve – ellopják a gyanútlan táskáját, benne a bankkártyájával és a telefonjával. Amikor az áldozat észreveszi értékeinek eltűnését, a banda egyik megnyerő külsejű, általában jól öltözött tagja segítőkészen azt tanácsolja, hogy azonnal tiltsa le a kártyáját és ehhez felajánlja saját mobiltelefonját is. Azonban a csaló a társát hívja fel, aki eljátszva az ügyfélszolgálatot, arra kéri a gyanútlan áldozatot, hogy a telefon gombjai segítségével adja meg a PIN-kódot. A kód beütését diktafonnal rögzítik, így végül a tolvajok nem csak a kártyát, hanem a hozzá kapcsolódó PIN-kódot is megszerzik. Így ezután könnyedén „megkopasztják” a gyanútlan áldozat bankszámláját, aki abban a hitben él, hogy számlájához a táskatolvajok már nem férnek hozzá.
Fontos, hogy a banknak soha nem kell megadnunk a kártyához tartozó PIN-kódunkat. Az intézmény más adatok alapján azonosít bennünket. A kártya hátoldalán megtaláljuk azt a telefonszámot, amit hívhatunk a bankkártya ellopása esetén. Ezt a számot jegyezzük fel, és baj esetén azt mi magunk hívjuk.
Az internetes vásárlás vezet
Tavaly 25 százalékkal többet fizettünk bankkártyával az előzőv évhez képest. A korábbi évekhez hasonlóan 2017-ben is a kártya fizikai jelenlétét nem igénylő, elsősorban internetes vásárlási tranzakciókhoz kapcsolódó visszaélések domináltak, az okozott kár háromnegyede az elektronikus kereskedelmi forgalomhoz köthető. Ám ennek mindössze tíz százalékát terhelték a kártyabirtokosokra, tavaly az első háromnegyed évében ennek értéke 72 millió forint volt.
(Híradó.hu)
