Kohorsz'18 - 10000 gyermek és szüleik vesznek részt benne
Új, izgalmas kutatást indított a KSH Népességtudományi Kutatóintézete, amellyel igen széles spektrumban kaphatunk arról képet, hogy milyen is ma felnőni Magyarországon.
A Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat a 2018-2019-ben születettek fejlődését nyomon követő longitudinális felmérés, melyet országos reprezentatív mintán végeznek. A vizsgálat révén jobban megismerhetjük a magyarországi gyermekvállalási és gyermeknevelési körülményeket, valamint az itt születő gyermekek fejlődését meghatározó szülői, családi és társadalmi sajátosságokat. A kutatási program egyik különlegessége, hogy az adatgyűjtés már magzati korban kezdetét veszi, lehetővé téve a várandósság körülményeinek vizsgálatát. A felmérésben körülbelül 10.000 gyermek és szüleik vesznek majd részt.
Az első kérdőívet a várandósságuk 7. hónapjában járó kismamák válaszolják meg, akiket a gyermekük 6 hónapos, másfél éves és hároméves korában keresnek fel ismét. Az Intézet célja, hogy a gyermekeket legalább 18 éves korukig nyomon kövesse.
A január eleje óta zajló első kutatási szakasz során már több mint 3000 várandós töltötte ki a kérdőívet. Az első válaszadók adatai szerint a hetedik hónapban lévő várandósok mintegy 97%-ának van olyan házas- vagy élettársa, aki egyben születendő gyermekének apja is. Az esetek 53 százalékában a partner a kismama férje, 44 százalékában pedig annak élettársa. Ezek az adatok rámutatnak, hogy a teljesen egyedüli, egyszülős gyermekvállalás elterjedtsége továbbra is meglehetősen alacsony Magyarországon. Az egyszülős családok többsége a szülést követően alakul ki, a házasságon kívüli gyermekvállalások túlnyomó részének hátterében pedig élettársi kapcsolat áll.
Árnyalja azonban a képet, hogy az apák egy része rendszeresen távol van a családjától. Mintegy 7% azon esetek aránya, ahol bár házas- vagy élettársi kapcsolatban élnek, de mégis rendszeresen legalább heti három éjszakát külön töltenek a szülők. Ennek oka lehet például külföldi munkavállalás, vagy bizonytalan lakhatási körülmények. Érdekes, hogy ez az ideiglenes távollét nagyjából hasonló arányban figyelhető meg a házasságokban és az élettársi kapcsolatokban.
A kutatás során vizsgált kérdések a demográfia és szociológia (párkapcsolati stabilitás, férfi-női szerepek, gyermekvállalást befolyásoló tényezők, társadalmi egyenlőtlenségek hatása a gyermek fejlődésére), illetve az egészségtudomány és pszichológia (várandósságkori egészségmagatartás gyermekfejlődést befolyásoló aspektusai, társas támogatottság és várandósságkori/azt követő érzelmi-hangulati állapot hatásai a gyermek fejlődésére, kötődés, nevelési stílusok, az ellátórendszer igénybe vétele és ennek egyenlőtlenségei) területeihez kapcsolódnak. A klasszikus társadalomtudományos kérdésfeltevések mellett számos olyan témát igyekeznek vizsgálni, ami a célcsoportjukba tartozó nőket és családokat különösen érdekelhetik. Pár szerepeltetett téma: szülési tervek és azok beteljesülése, a magán és állami ellátások igénybevétele, az egészségügyi ellátásra fordított források és ezek területi különbségei, szoptatás és hozzátáplálás, a gyermek korai gondozását és a háztartási munkát illető férfi-női munkamegosztás.
(csalad.hu)
(Fotó: Kohorsz '18)
