A hazai munkára felkészültek a hallgatók
A magyar hallgatók sokkal felkészültebbnek érzik magukat a hazai, mint a nemzetközi munkaerőpiacon való munkavállalásra - a többi között ez derült ki az Eurostudent VI. felmérés magyarországi adataiból, amelyeket kedden ismertettek Budapesten.
A hallgatói élet szociális és gazdasági sajátosságait célzó felmérés eredménye szerint az itthoni munkaerőpiacon 53,8 százalék ítéli magát jól vagy nagyon jól felkészültnek, míg a nemzetközi munkaerőpiac esetében ez az arány csak 22 százalék volt.
A képzési területeket nézve a hazai munkaerőpiac esetében első helyen a pedagógusképzés áll, amelyet az orvos- és egészségtudomány, valamint az államtudományok követnek. A nemzetközi munkaerőpiacra való felkészülést illetően az orvos- és egészségtudomány lett az első, majd a művészet és társadalomtudományok következtek. Képzési szintenként ugyanakkor nem volt különbség a hazai és a nemzetközi munkaerőpiac vonatkozásában.
A hallgatók 37 százaléka a szüleivel él, a kollégisták aránya 18, százalék, az egyéb formában élők - egyedül, barátokkal, saját családdal - aránya 43, 7 százalék. Elsősorban a kevésbé tehetősek számára nyújt fontos lakhatási lehetőséget a kollégium, az átlagosnál rosszabb helyzetűeknek mintegy negyede lakik itt.
A hallgatók 69,7 százaléka teljesen vagy inkább elégedett a lakhatási költségek mértékével, 11,4 százalék mondta azt, hogy nem tartja megfelelőnek lakhatási ráfordításait.
Családi anyagi hátterük alapján a hallgatók 44,7 százaléka átlagosnak sorolta be magát, 33,5 százalék ennél jobbnak, 20 százalék pedig az átlagosnál rosszabbnak tartja otthoni körülményeit.
A szülők végzettségéről elmondható, hogy a hallgatók 39,4 százalékának az édesanyja, 34,3 százalékának az édesapja szerzett felsőfokú végzettséget. Összességében a hallgatók 54,4 százaléka esetén legalább az egyik szülő felsőfokú végzettségű.
A hallgatók 95 százaléka Magyarországon végezte középfokú tanulmányait, 62, 5 százaléka 18-19 éves korában kezdte felsőfokú tanulmányait, 22,3 százaléka 20-21 éves, 5,1 százaléka 22-25 éves volt a beiratkozáskor. A közvetlenül az érettségi utáni továbbtanulás mondható tipikusnak, a hallgatók 72,2 százaléka a középiskola befejezése után kevesebb mint egy évvel megkezdte felsőoktatási tanulmányait.
A hallgatók legnagyobb része széles képzési profilú, de a klasszikustól eltérő szakmai összetételű egyetemen, illetve klasszikus nagy egyetemen, tudományegyetemen tanul.
A felmérés szerint csaknem minden második, az alapképzésben részt vevő hallgató tervezi a továbbtanulást a képzés befejezése után, 14,5 százalék később. Az alapképzés utáni továbbtanulást legkevesebben az informatika, az államtudományi, az orvos- és egészségtudományi képzésben tervezik.
A külföldi tanulmányok hossza átlagosan 6 hónap, a leggyakoribb célország Németország, Franciaország, Ausztria és Hollandia volt. A résztvevők 75 százaléka EU-s, 10,3 százaléka egyéb ösztöndíjprogram keretében tanult, 14,7 százalék maga szervezte meg.
A 2015 és 2018 között, 28 ország részvételével elvégzett Eurostudent VI. felmérés itthoni lebonyolításáért az Oktatási Hivatal volt felelős. Az adatfelvétel során a mintába került 25 felsőoktatási intézmény hallgatóit online kérdőívvel keresték meg, s a gyorsjelentést 7202 válaszadó adatai alapján állították össze - olvasható a kiosztott összegzésben.
(MTI)
