A tévénézés hizlal
Napi maximum kilencven percben kellene korlátozni a négy évnél idősebb gyermekek tévénézési idejét, és kevesebb lenne az elhízott fiatal - állítják tudósok, akik szerint a monitor előtt töltött idő, mint rizikófaktor, sok más mellett növeli a helytelen étkezési szokások kialakulásának esélyét.
Már a nyolcvanas években is komoly vizsgálatok foglalkoztak a tévénézés és az egészséges életmód kapcsolatával. Bár akkor még nem így hívták, azonban mára egyértelműnek tűnik sok kutató szerint, hogy a tömegmédia, benne a tévéműsoron túl az internetes tartalom vagy a közösségi oldalak, növelik az elhízás esélyét számtalan tényezőn keresztül.
Egy friss kutatásra hivatkozva - amit az Európai Gyermekgyógyászati Akadémia (EAP) és az Európai Gyermekkori Elhízás Elleni Munkacsoport (ECOG) készített - az Independent azt írja, a monitor előtt töltött idővel változnak a fiatalok étkezési szokásai, a bevitt táplálék is, ráadásul ehhez fizikai inaktivitás is társul, növelve a zsírpárnák nagyságát.
Az UNESCO egy 23 országban, összesen ötezer 12 esztendős fiatal körében végzett felméréséből az derült ki, hogy a kiskamaszok 91 százaléka néz napi rendszerességgel átlagosan három órán keresztül tévét, vagy valamilyen mozgóképes tartalmat. Ez jóval több, mint amennyit az érintett gyermekek más iskolán kívüli tevékenységére fordítanak, beleértve a házi feladat elkészítését vagy éppen a sporttevékenységet. Ez pedig számtalan tanulmány szerint egyenes út a felesleges kilogrammok felé.
Már egy 1985-ben publikált tanulmány is azt mutatta ki, hogy azoknak a fiataloknak a testtömeg indexe (BMI) magasabb, akik több időt töltenek a tévé előtt. A mostani kutatásban azt is vizsgálták, milyen okok állhatnak a dolog mögött. Arra a megállapításra jutottak, hogy az elhízást nem csak a fizikai aktivitás hiánya, vagy a tévé előtt elfogyasztott étel mennyisége, hanem az étkezési szokások megváltozása is okozza.
A vizsgálat szerint minél több időt tölt a fiatal a monitor előtt, úgy emelkedik a zsíros és magas cukortartalmú ételek fogyasztása, miközben csökken a zöldség- és gyümölcsök szerepe a napi bevitelben (sokan teljesen mellőzik is ezeket). A “rendes” étkezések helyét sok esetben átveszi a nassolás, elsősorban a monitor előtt, ezen táplálékok pedig általában a kevésbé egészséges ételek közé sorolhatók.
A média, azon belül is a reklámok komoly hatással vannak a még nem kifejlett kritikai érzékkel rendelkező fiatalokra. Éppen ezért nagyon fontos felügyelni és korlátozni a tévé és a videónéző oldalak előtt töltött időt az óvodás, kisiskolás korú gyermekeknél. Az EAP és ECOG kutatása idézi egy vizsgálat eredményét, amely szerint a megkérdezett 6-8 év közötti ifjak 70 százaléka azt válaszolta, meglátása szerint a gyorséttermi ételek egészségesebbek az otthon készült fogásoknál. Mindezt a következtetést természetesen nem a szülők elmondásából, hanem a reklámok üzenetéből vonták le.
Komoly gondokat okoz a táplálkozáskor az is, ha étkezés közben bekapcsolva marad a készülék (legyen az közösségi média a telefonon, tévé az éppen aktuális sorozattal, vagy videófilm). A műsor, vagy a digitális világ elvonja a fiatal figyelmét az étkezéstől, ezért hajlamosabb hosszabb időn keresztül enni, és a kelleténél több energiát szervezetébe vinni.
A kutatás egyik szerzője, Adamos Hadjipanayis az Independentnek arról beszélt, hogy “a szülőknek napi legfeljebb 90 percben kellene korlátozniuk a négyéves, vagy annál kicsit idősebb ifjak tévénézésre fordított idejét. A gyermekorvosoknak pedig tájékoztatniuk kellene a szülőket, hogy a gyermek testi és szellemi fejlődésére milyen hatással van a túlzott kitettség a médiának”.
Az európai családok 97 százalékában legkevesebb egy tévékészülék működik, és 72 százalékában van otthon valamilyen számítógép is - ezen berendezések többsége pedig elérhető a fiatalok számára is.
(Család.hu)
