Később érzékelhetők a pozitív változások a PISA-eredményekben
Az oktatási rendszer 2013-ban kezdett átalakításának eredményei legkorábban a 2018-as és 2021-es PISA felméréseken mutatkoznak majd meg - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma Oktatásért Felelős Államtitkársága.
Az államtitkárság közölte: a PISA eredmények megítélésekor fontos tudni, hogy több nemzetközi (PISA, PIRLS, TIMSS) és egy európai szinten is elismert hazai mérés, az ún. Országos Kompetenciamérés eredményei állnak rendelkezésükre, ha az oktatási eredményekről szeretnének visszajelzést kapni.
"Politikánk és szakpolitikánk hatékonyságát semmiképpen sem egyetlen mérés alapján elemezzük, mert az szakszerűtlen és ésszerűtlen lenne" - fogalmazott az Oktatásért Felelős Államtitkárság. Ezért a háromévenkénti PISA mérést, amely kevesebb mint 6 000 tanuló egyszeri teljesítményén alapul és kizárólag a 15-16 éves korosztályt méri, nem lehet önmagában meghatározónak mondani.
A Trends in International Mathematics and Science Study vizsgálat (TIMSS) kimutatása szerint a vizsgált tudásterületeken a magyar diákok eredményein javulás tapasztalható. A tantervi kérdésekre lényegesen jobban reflektáló TIMSS-ben messze a nemzetközi átlag feletti eredményt tudhat maga mögött a magyar oktatási rendszer.
Az Európai Bizottság napokban közzétett jelentése a magyar oktatási rendszerről megállapította, hogy javultak a gyermekek és a pedagógusok esélyei a magyar oktatási rendszer változásaival. Az Education and Training Monitor 2017 kiadvány szerint Magyarországon az uniós átlagot meghaladó a pedagógus bérek emelkedése, az életpályamodell és a pedagógushallgatóknak meghirdetett kormányzati ösztöndíjak vonzóbbá tették a pedagóguspályát, ami a tanárképzésre jelentkezők számában is látszik.
A jelentés pozitívumként emeli ki többek között, hogy Magyarország az uniós átlagnál többet fordít oktatásra, továbbá a Nemzeti Alaptanterv felülvizsgálatára vonatkozó döntést, a gyermekek korai fejlesztésére, valamint a tanulói teljesítmények növelésére született kormányzati intézkedéseket is elismeri.
Magyarország az egyetlen olyan tagállam, ahol a kora gyermekkori nevelésben való részvétel 3 éves kortól kötelező. A vizsgált időszakban Magyarországon a 4-6 évesek óvodai részvétele 95,3%-os volt, amely meghaladta az uniós átlagot (94,8%). A roma gyermekek 91 %-a jár óvodába, amely a legmagasabb arány a régióban. A magyar oktatási rendszer átalakítása tehát pozitív folyamatokat indított el és bízunk benne, hogy ez az olyan jellegű teljesítmény mérésekben is megjelenik, mint a most közzé tett 2015-ös PISA-teszt - zárul az Oktatásért Felelős Államtitkárság közleménye.
A 2015-ös PISA-felmérés kedden közzétett eredményei szerint átlag alatti a magyar diákok teljesítménye az úgynevezett együttműködő problémamegoldás terén. A kollaboratív problémamegoldó készségeket most vizsgálták először, a felmérésben 32 OECD-tagállam és 20 partnerország több mint 125 ezer 15 éves diákja vett részt.
A világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet honlapján elérhető jelentés szerint a legmagasabb pontszámot Szingapúr (561) érte el, amelyet Japán (552) és Hongkong (541) követ, de az élbolyban van Dél-Korea, Kanada, Észtország és Finnország is. A lista végén Tunézia (382), Brazília (412) és Montenegró (416) áll.
Az OECD-átlag kereken 500 pont; a magyar diákok 472 pontot értek el.
Ez azt jelenti, hogy a vizsgált térségbeli országok közül Csehország, Észtország, Horvátország és Szlovénia megelőzte Magyarországot, amely Bulgáriánál, Litvániánál és Szlovákiánál teljesített jobban
A PISA-vizsgálat az OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérési programja, amelyet 2000-ben indítottak el, és háromévenként ismételnek meg.
(EMMI, MTI)
