Tenyérnyi gyermekek
Lila tüllszoknyában, alkalomhoz illő apró kardigánban, érdeklődve szemlélődik apukája biztonságos öleléséből Emese. Szülei még ma is meghatottan, de már az öröm könnyeivel jönnek a kórházba, ahol több mint négy hónapot töltöttek. A kislány karácsonyi ajándékként érkezett tavaly, de a tervezettnél jóval korábban, így ő is ApróTalpfalva lakója volt. A Koraszülöttek Világnapja alkalmából megnézhettük ezt a különös helyet a Semmelweis Egyetem II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján.
Lila lufik, lila díszek, lila buborékok és lila cukormázas sütik, ameddig a szem ellát. Mintha nem is egy kórházban lennénk, hanem egy óriási játszótéren.
Még el sem kezdődött az ünnepség, máris pillanatok alatt birtokba vették a szőnyeget a kúszó-mászó, totyogó kicsik. Ők jól ismerik ezt a színt, a remény színét és a helyszínt is, hiszen hosszú heteket, hónapokat töltöttek el itt. Mindannyian idő előtt érkeztek, a biztonságot adó anyaméhből egyenesen a csövek, gépek és műszerek erdejébe.
Emese édesanyjának életmentő műtétre volt szüksége a várandósság 25. hetében. Mint mesélte, a szokásos vérvételre várva lett rosszul, és egyetlen perc alatt vettek fordulatot az események:” Amikor kiderült a HELP szindróma, egyértelművé vált a sürgősségi császár, így a kislányunk jóval a kiírt időpont előtt érkezett 650 grammal, 31 centisen. Naponta jártunk hozzá ide a fővárosba Gyöngyösről és elmondhatatlan a pillanat, amikor először kézbe vehettük, a születése után csaknem két hónappal.” Ma már csak egy icipici szemüveg emlékeztet a kislány első néhány hónapjának nehézségeire, és bár erősödnie, gyarapodnia kell, mindenben utolérheti kortársait.
Ötszáz gramm élet
Kicsi sorstársai pedig tőlünk alig néhány méterre a koraszülött-intenzív osztályon (hivatalos nevén Perinatális Intenzív Centrum – vagyis PIC), illetve a Kenguru és Maci kuckóban küzdenek.
Ide már az osztályt vezető főorvos, dr. Kocsis István és a főnővér kalauzol. ”Ezen az osztályon csak úgy lehet dolgozni, ha hiszünk a csodákban” - mondja Pászti Éva. Körülöttünk aprócska babák fekszenek békésen az inkubátorokban, életjeleiket halk pittyegés, néha sípolás jelzi. Ezen az osztályon nincs megállás, szó szerint öt percre sem, pedig a nővérek tizenkét órás műszakokban dolgoznak. Bármelyik pillanatban jelezhet egy gép, minden egyes babánál más és más feladatok vannak, időpontok, adagok, utasítások.
A nővérek kedvesen magyaráznak, segítenek, igyekeznek minden kérdésre válaszolni, eloszlatni a kétségeket, csökkenteni a félelmeket, az esetleges önvádat, ami jelentkezhet az édesanyáknál. Minden nap, minden óra, minden egyes méhben töltött perc rengeteget számít – mondja a főnővér, hozzátéve, hogy koraszülésről a 37. hét előtt született újszülöttek esetén beszélünk, de veszélyeztetettnek számítanak a 2500 grammnál kisebb súllyal világra jöttek is.
Magyarországon az újszülöttek 9-10 százaléka koraszülött, míg Európában ez az arány hat százalék körüli. „A világnap alkalmából azt a hitet szeretnénk erősíteni, hogy a koraszülöttekből is nagy valószínűséggel egészséges felnőttek lesznek” – mondja az osztályvezető orvos, akitől azt is megtudtuk: a koraszülések hátterében általában nem lehet egy konkrét okot megnevezni, vannak hajlamosító tényezők. A nagyon fiatal vagy a 35 évesnél idősebb anyukáknál nagyobb a kockázata, ahogy az ikrekkel várandós nők esetén is. Olyan fertőzések is felelhetnek a koraszülésért, melyek létéről az édesanya nem is tud, mert semmilyen tünetet nem okoznak nála. Az esetek 50 százalékában azonban nem ismerik a koraszülés pontos okát.
Az egészséges életkilátások a súly mellett nagymértékben függnek az érettségtől. Minél érettebb egy baba, azaz minél közelebb van a várható születési időhöz, annál nagyobb az egészséges túlélési esély – mondja a főnővér, hozzátéve, hogy a legkisebb koraszülött 400 grammal született náluk. A kisfiú hamarosan 8 éves lesz és teljesen egészséges. Ez a Klinika az ország egyik legnagyobb születésszámú intézménye, évente átlagosan 3600 újszülött jön itt a világra, akiknek csaknem 10%-a koraszülött, 2-3 százalékuk pedig intenzív ellátást igényel- tájékoztatott a szakember.
Az intézmény elsők között hozott létre Magyarországon Baba-Mama szobákat, ahol a kis súlyú, 1300-1400 grammos, légzéstámogatást már nem igénylő koraszülött mellett a nap 24 órájában jelen lehet az édesanya, aki a közös bent tartózkodás alatt megtanulja ellátni, gondozni, etetni gyermekét. Az anya teste tökéletesen szabályozza a baba hőmérsékletét, és összehasonlító vizsgálatok bizonyítják, hogy akiknél a kenguru módszert alkalmazzák, azoknak gyorsabban gyarapszik a súlyuk, kevésbé kapnak kórházi fertőzéseket, és összességében kevesebb időt töltenek az osztályon. Fontos tudni, hogy minden csepp anyatej kincset ér.”
Az orvosoknak és az ápolóknak a sikertörténetek, a gyógyultan visszalátogató gyermekek adnak erőt a ritkán, de sajnos előforduló veszteségek feldolgozásában. Földvári Nagy Zsuzsanna, a Koraszülöttekért Közhasznú Egyesület elnöke 2007-ben, terhessége 26. hetében hozta világra kislányát, aki 610 grammal született. Három és fél hónapot töltött 150 kilométerre szentesi otthonától, Budapesten, egyedül. Mint egy korábbi interjúban elmesélte, öt évig jártak lombikkezelésre, hogy a gyermekük megfoganhasson, és óriási traumán ment keresztül, amikor idő előtt megszületett. „A legnagyobb segítséget a sorstársaim jelentették, akik szintén ott toporogtak az intenzív osztály ajtaja előtt. Hazaérkezésünk után pár hónappal megalakítottuk a Szülők a szülőkért lelki segély szolgálatot.”
2008-ban létrehozták a Koraszulott.com oldalt, három évvel később pedig a Koraszülöttekért Közhasznú Egyesületet. Céljuk a családok összefogása, a tapasztalatcsere, az érdekérvényesítésben való segítségnyújtás és a lelki támogatás.
Korábban Érkeztem
Hároméves, a koraszülötteket és családjaikat segítő programot indított 1,2 milliárd forintos uniós támogatással a Korábban Érkeztem Alapítvány. Az öt éve működő civilszervezet önkéntesei rendszeresen látogatják a dél-alföldi koraszülött osztályokat, rendezvényeikkel segítik az érintett családokat, részt vesznek a területtel foglalkozó orvosok és ápolók szakmai konferenciáin. Anyaszállásokat hoztak létre és újítottak föl, ez lehetővé teszi, hogy a nem helybéli kismamák is folyamatosan az intenzív osztályokon ápolt újszülöttjük közelében lehessenek.
(csalad.hu)
