Az online társkeresés csapdái
Annak ellenére, hogy minden harmadik ember használ online társkereső applikációkat vagy weboldalakat, nem mindenkinek vannak pozitív tapasztalatai, keresgélés közben rengeteg csalódás éri az embereket. A „nagy ő” keresése közben sokan találkoznak hamis információval és/vagy képpel, rosszindulatú linkekkel.
Van, aki csak egyszerűen valótlant állít magáról, de sok esetben csalók igyekeznek információt kiszedni a gyanútlan áldozattól, de olyan is előfordulhat, hogy arról nem mond valaki igazat, milyen elvárásai vannak egy kapcsolatban – áll a Kaspersky Lab orosz kiberbiztonsági cég nemrégiben közzétett kutatásában.
Egyelőre kisebbségben vannak azok – arányuk 11 százalék –, akik társkereső alkalmazásokat használnak komoly kapcsolat, netán házasság céljából. A felhasználók csaknem fele csupán szórakozásra, 13 százaléka pedig alkalmi kapcsolatra használja ezeket a felületeket.
A legnagyobb problémával azok néznek szembe, akik valóban komoly kapcsolatra és szerelemre vágynak, ugyanis ezek a társkeresők gyakran tele vannak hamis információval. A megkérdezettek 57 százaléka ismerte el, hogy fals adatokat adott meg online, főként a külsejével kapcsolatban, de volt olyan, aki partnerét akarta csaláson rajtakapni, és ezért hazudott magáról. A hamis profilok elterjedése ezért sokakat arra késztet, hogy elforduljanak az online társkereséstől: a válaszadók 20 százaléka a hamis fotók miatt, 12 százaléka a kapcsolati elvárások miatt, 11 százaléka a megtévesztő kapcsolati státus miatt hagy fel vele. Érdekes és meglehetősen ironikus tény, hogy a csalók intenzívebben reagálnak a hamis adatokra, mint becsületes társaik.
Pozitív következménye az online társkeresőkből való kiábrándulásnak, hogy egyúttal számos kiberfenyegetésnek is gátat szabhatunk, mivel minden tizedik felhasználó találkozott olyan online profillal, amely személyes, például pénzügyi információt próbált kicsalni, vagy olyan rosszindulatú programot küldött, amely megfertőzte a készülékeket. A hamis profilok felhasználóinak 16 százaléka tapasztalt malware- vagy zsarolóvírus-támadást, míg az őszinte felhasználók mindössze öt százaléka találkozott ezzel.
(magyaridok.hu)
