Apa csak egy van
Nem csak apáknak, sokkal inkább a családoknak segít az Apa Akadémia. A Léder László pszichológus által életre hívott előadássorozat abban segít, mit tegyenek a párok annak érdekében, hogy egyenrangú félként, partnerként vegyenek részt a gyermeknevelésben.
Az Apa Akadémia egy teljesen új kezdeményezés a modern apaság legfontosabb kérdéseinek megvitatására. Előadásokkal, tréningekkel és egyéni tanácsadással segíti a szülőket abban, hogy az apák minél többet és „elég jó apaként” vegyenek részt gyermekeik nevelésében és a családi élet alakításában. Az Apaság születése című előadásra egyedül is érkeztek különböző korú férfiak és nők, de jöttek párok is. Voltak visszatérő vendégek, ők élénken bólogattak, amikor az alapító, Léder László pszichológus a különböző – piros, kék, sárga, zöld – színű gyermektípusról beszélt, másoknak ez a kifejezés újdonság volt.
Családok apák nélkül
A nevelési stílus a gyermek személyiségétől is függ, elsősorban a személyiség és a szülők saját családi élményeinek következménye, és kevésbé függ a nemiségtől. Az előadásban elhangzott, hogy az apaság minősége a hiányával derül ki. A szakember szerint nem szupermenné kell válni, hanem a hibákat is elfogadva „csak” elég jóvá. Az apák nélküli család, illetve a férfiak nélküli nevelési rendszerek gyermekekre ártalmas hatásairól több mint 50 éve, 1963-ban jelent meg az első tudományos elemző mű.
- Az apává válás az élet értelmének új fejezete, egy megújulási lehetőség – mondta Léder László. Az apai gondoskodás egyenrangú az anyaival, az, hogy egy férfi milyen apa lesz, a párkapcsolat minőségétől is nagyban függ. A modern kutatások egyértelműen igazolták, hogy az apai ösztön létező jelenség. Az apa nemcsak lélektani, hanem hormonális változásokon is keresztül megy gyermeke születésekor – mutatott rá.
Magányos férjek
- Amikor megszületik a kisbaba a kórházban, néhány óra múlva eltolják az anyukájával, az apát pedig gyakorlatilag kitessékelik a kórházból. És következik legalább három olyan nap, amikor nem veheti kezébe a gyermekét. Van, aki azt mondta nekem, ez volt élete legmagányosabb időszaka – számolt be tapasztalatairól az előadás után Dézsi Réka dúla, születéstámogató, anyamentor.
Mint mondta, a várandósság alatt és a gyermek megszületése után is fontos az intimitás, az összebújás, az együttlét. A szülői teendők mellett a jó párkapcsolatra is ügyelni kell. Felvetődött, hogy míg a várandós anya védőnővel, az orvosával is megbeszélheti a kételyeit, az apával szinte senki nem foglalkozik. Szerinte nem kell az apákat kötelezni az apás szülésre sem, aki nem szeretne bent lenni, nyugodtan menjen ki.
- Nem kell erőltetni, nem kell mártírt csinálni a férfiből, az a szerep már foglalt a szülőszobán – fogalmazott.
Érdekességként elmesélte, hogy az egyik afrikai törzsben az apa heréjére zsinórt kötnek, aminek a vége a szülő nő kezében van. Így aztán a fájdalmat nem csak az anya éli át. Arra, hogy az apa már a várandósság alatt fontos szerepet tölt be a gyermeke életében, jó példa, hogy ha a gyermek császármetszéssel jön a világra, apja kezében normálissá válik a vérnyomása, egy idegennél viszont nem.
- El kell hagyni azt a sztereotípiát, hogy a magzattal csak az anya van kapcsolatban – hangsúlyozta a születéstámogató.
Ki kell jobban a babának?
Abban még a szakemberek között is vita alakult ki, hogy van-e olyan időszak a kisbaba életében, amikor csak az anyjára van szüksége. Az egyik álláspont szerint hat-, de minimum három hónapig ez így van, a másik vélemény alapján ez egyetlen percre sem igaz. Csak a szoptatás köti az anyához a gyermeket, minden másban nincs különbség, az apai és anyai gondoskodás egyenrangú. Abban egyetértés volt, hogy az anyai bőrkontaktus mellett fontos az apai „szőrkontaktus”. A fürdőkádat sem szükséges használni, a kisbaba fürödhet az apa ölében, az anyáé mellett ugyanis az apa meztelen teste is fontos. Ahogy fogalmaztak: az apa szeretetnyelve az érintés. Egy hallgató az édesapjával ki nem alakult kapcsolatáról mesélt.
- Fél éves voltam, amikor apám súlyosan beteg lett. Vidéken éltünk, őt Pesten kezelték hónapokig. Később is gyakran vissza kellett járnia kezelésre, ellenőrzésre. Ritkán találkoztunk, nem igazán vett részt az én életemben. Ma én vagyok a család fekete báránya.
Mindenki lép egyet előre
Szó volt arról, hogy a jó esetben a gyermek nevelése az apa és az anya feladata, mindenki más csak adalék. Van, amikor könnyű szeretni a gyermeket, más helyzetben nehéz. Meg kell engedni, hogy az apának is lehessenek pozitív és negatív élményei.
- Szükség van a nagyszülőkre, de tudatosság nélkül zavar támad a szerepekben, és általában az apák szorulnak ki a családi életből – mondta a dúla.
Ez a téma a hallgatókat is aktivizálta.
- Az én anyám azzal állított be, hogy főzött egy kis bablevest, mert én szeretem, és tudja, hogy a feleségem nem főz nekem.
Egy másik férfinak az okozott gondot, hogy hol a határ, meddig engedhetik be párjával az életükbe a nagyszülőket.
- Erre nincs recept – reagált a pszichológus. Tudomásul kell venni, hogy az egész családban szerepváltás történik, mindenki feljebb lép egy szintet. A szülőből nagyszülők lesznek, a gyermekekből pedig szülők. A fiataloknak le kell válniuk a szüleikről, de ez semmiképpen sem jelentheti azt, hogy rosszban kell velük lenni. A mértéket a pároknak kell meghatározni, a konfliktust pedig mindenkinek a saját szüleivel kell rendezni, azt nem lehet áttolni a házastársra.
(csalad.hu)
