Szülő segít szülőnek – interjú a Kopp-Skrabski díjas Lehőcz Monikával
Megközelítésünk az, hogy a gyermeknek azzal segítünk a legtöbbet, ha a saját szülőjétől kap egyre több odafigyelést, megértést és szeretetet, így érzelmi biztonságban fejlődik – nyilatkozta a Családháló.hu-nak Lehőcz Monika, az Otthon Segítünk Szolgálat vezetője, aki egyéni kategóriában elsőként kapta meg a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom Kopp-Skrabski-díját. A kezdeményezés célja felhívni a figyelmet azokra a személyekre, akik kiemelkedő tevékenységet végeznek a magyar társadalom lelki egészségéért.
Hogyan segíti az Otthon Segítünk Szolgálat a Kopp-Skrabski-díj kritériumaként meghatározott célokat?
Baráti segítséget nyújt azokban a kérdésekben, amelyeken a szociális és egyéb segítő szolgálatok nem tudnak segíteni. Nem gyógyít betegségeket, nem segít szociális ügyek intézésében, nem nyújt pszichoterápiás támogatást, nem ad pénzt, nem ápol otthon betegeket. Egyes segítségformáink nagyon egyszerű és kis dolognak tűnnek: segíteni a mozgáskorlátozott szülőt a gyermekek szabad levegőre vitelében, azaz lecipelni a babakocsit a lift nélküli ház 4. emeletéről, majd elkísérni a három gyermeket és az édesanyát a játszótérre, és ott figyelni a gyermekekre: utánuk szaladni, megakadályozni, hogy veszélybe sodorják magukat, vigyázni rájuk – a mozgáskorlátozott anyuka erre nem képes. Vagy: az édesanya jelenlétében vigyázni a gyermekekre, amíg az anya a másik szobában tanul, és készül a vizsgáira. Csak ennyi? – kérdezhetik néhányan. Csak? Valóban: az első esetben csak ezen múlik, hogy a gyermekek lejutnak-e a szabad levegőre. Rokoni segítség nincs, a férj dolgozik, a védőnő, a szociális munkás, a háziorvos és a családsegítő pedig szintén nem tud ebben segíteni, hiszen más feladata van. A második esetben egy egyetem vagy főiskola elvégzése és egy életpálya iránya múlhat ezen a látszólag aprócska segítségen.
Ezek az „aprócska” segítségek még egy nagyon fontos kiegészítő hatással járnak: a szülők és a családok megerősödnek, és azzal, hogy a hétköznapi terhek egy részét egy baráti segítő átmenetileg átvállalja, képesek arra, hogy hatékonyan újjászervezzék életüket és a későbbiekben segítség nélkül is boldoguljanak.
Mekkora értéke van ennek? Mérhető ez társadalmi haszonban?
Ma már tudományos bizonyítékaink vannak arra vonatkozóan, hogy éppen ezek az egyszerű, hétköznapi segítési formák jelentik az egyik legfontosabb tényezőt a lelki betegségek megelőzésében. Shekhar Saxena (az Egészségügyi Világszervezet, a WHO Lelki Egészség Munkacsoportjának vezetője) és munkacsoportja által végzett vizsgálat szerint a lelki betegségek kialakulásának kockázatát többek között a következő módszerekkel lehet bizonyítottan csökkenteni: a családok hétköznapokban történő gyakorlati támogatása – a tanulmány szerzői külön kitérnek az otthonlátogatás, a család otthonában történő segítés jelentőségére –, a szülők támogatása abban, hogy megállják helyüket a munkaerőpiacon, a képességproblémákkal küzdő gyermekek korai fejlesztése. A tanulmány külön kiemeli azt, hogy a családok egyben tartása és mindennapi működésük támogatása szempontjából a leghatékonyabb megelőző eszköz a család otthonában történő segítés. Ebben elsősorban a családokat körülvevő közösségi támogatásnak (barátok, rokonok segítsége) van kiemelkedő szerepe. De mi van, ha a család izolált, mert a rokonok, barátok messze laknak és nincsenek elérhető közelben? Mi van, ha a rokoni kapcsolatok konfliktusokkal terheltek, így onnan segítség nem várható? Ilyenkor kapcsolódik be az Otthon Segítünk és veszi át a rokoni, baráti támogatások szerepét, aminek – mint láthatjuk a WHO felmérésből is – óriási lelki egészségmegőrző szerepe van. Ezt Dr. Purebl György is megírta Az Otthon Segítünk helye és szerepe Magyarországon című könyvében (Tíz év a családok szolgálatában, Otthon Segítünk Alapítvány, Budapest 2011).
Hogyan jött létre és működik a Szolgálat?
Az Otthon Segítünk Szolgálat az angliai gyökerű, nemzetközi Home-Start Worldwide hálózatok magyarországi adaptációja. Budapesten dolgozik az országos központ, amely biztosítja a szakmai hátteret, végzi az adminisztrációt, forráskutatást, kapcsolatot tart a médiával, megszervezi a helyi önkéntes koordinátorok képzését és a rendszeres szupervíziókat, tanácsadásokat, továbbképzést tart a közösséggé formálódó koordinátoroknak. Az önkéntes koordinátorok feladata, hogy helyi szinten felépítsék a szolgálatot. Önkénteseket toboroznak és 50 órás tréningen felkészítik őket a családok látogatására. A segítő munka során biztosítják az állandó visszajelzési lehetőséget: kapcsolatban állnak a családokkal és az önkéntesek számára rendszeres, csoportos esetmegbeszéléseket tartanak. Jelentős feladatuk, hogy a felkészített önkéntesek csoportjait összefogják, vidám csapattá formálják. Fontos, hogy ismerjék a helyi szakszolgálatokat, szakembereket. A 16 éves működésünk során az önkéntes koordinátorok több mint 1100 önkéntest készítettek fel a családsegítő munkára, akik közül 200-250 jelenleg is aktív. Munkájuk során a koordinátorok folyamatosan támaszkodhatnak a budapesti központ és más városbeli szervezőtársaik segítségére.
Vidéken hol vannak jelen?
Budapest mellett, ahol hét helyi szolgálatból igyekszünk minden segítségkérő családhoz eljutni, a következő városokban működik helyi szolgálatunk: Ajka, Cegléd, Debrecen, Dunakeszi, Esztergom, Fót, Gyöngyös, Miskolc, Mohács, Nyíregyháza, Pécs, Székesfehérvár, Tatabánya, Tiszavasvári. Sok városban tudunk segíteni, de a korábbi felsorolásból hiányzókban sajnos még nem. Nehéz egy-egy hozzánk forduló családnak elmondani, hogy nem számíthatnak a segítségünkre, mert az ő településükön nincs helyi szolgálatunk, nincsenek felkészített önkénteseink. Minden városban nagy szükség lenne arra a hiánypótló tevékenységre, amit az Otthon Segítünk Alapítvány tud nyújtani. Különösen nehéz helyzetben vannak azok a családok, ahol ikrek születnek, vagy kicsi a korkülönbség a testvérek között, és a családjuk távol van, így nem számíthatnak támogatásukra. Szomorú látni, hogy ilyenkor nem érkezik sehonnan segítség, nincs olyan, akire számíthatnának. Budapesten a belső kerületekből érkező kéréseket kisebb-nagyobb várakozási idő után ki tudjuk elégíteni, de a külső kerületekben sajnos még elég sok kérésre kell nemet mondanunk. A vidéki városokban nagy igény van a közösségi programok és a városi rendezvények lebonyolításába való bekapcsolódásra is. Több szervezetünk segíti a városi rendezvényeket különböző családi és gyermekprogramokkal.
Jellemzően kik az önkéntesek?
A tanfolyamainkra jelentkezőink többsége vagy frissen nyugdíjba került nő, vagy olyan többgyermekes édesanya, akinek már felnőttek a gyermekei és úgy érzi, hogy a felszabaduló szabadidejét szívesen töltené családoknál. Van néhány férfi önkéntesünk is, akiket szívesen fogadják azok a családok, ahol átmenetileg hiányzik a férfi minta. Az önkéntesek legfontosabb motivációi, hogy hasznos munkát végezhetnek, látják a munkájuk eredményét, pozitív visszajelzéseket kapnak, egy közösség részesei lesznek, és új ismereteket szerezhetnek, kompetenciáik és készségeik fejlődnek. Ezen kívül a programjainkon támaszkodhatunk azokra a középiskolás diákokra is, akik a kötelező közösségi szolgálatukat teljesítik nálunk. Ők mindig csak egy-két aktuális rendezvénybe kapcsolódnak be, ugyanakkor sokan fogalmazzák meg közülük azt, hogy a kötelező közösségi szolgálat a pályaválasztásukat is segíti.
Az interjú folytatását ITT olvashatja.
(csaladhalo.hu)
