Iskolai balesetek – biztosítás és teendők
„Kedves szülő, ne ijedjen meg! Azért telefonálok, mert gyermeke a testnevelésórán eltörte a karját...” – Nem is gondolnák, milyen gyakoriak az ehhez hasonló rémisztő telefonhívások a tanévben. Hazánkban évente mintegy négyezer iskolai baleset történik, és köztük a leggyakoribb a csonttörés. Cikkünkben az ilyenkor szükséges tennivalókat ismertetjük, illetve bemutatjuk a hasonló esetekben alanyi jogon járó gyermek- és ifjúsági balesetbiztosítást.
Ha megtörténik a baleset, sajnos gyakran nemcsak az osztálytársak, hanem maguk a pedagógusok is tétovák, holott elvileg rendelkezésre áll mindenhol az ilyenkor szokásos hivatalos protokoll.
A pedagógus kötelezettségei
A közoktatásról szóló törvény értelmében egy iskolai balesetet követően a tanárnak azonnal mérlegelnie kell, hogy szükség van-e egészségügyi ellátásra. Amennyiben úgy látja, hogy igen, haladéktalanul értesítenie kell a mentőket. De az egészségügyi ellátás szükségességétől függetlenül az iskola köteles ilyenkor a szülőket is tájékoztatni a baleset körülményeiről, a gyermek állapotáról és a megtett intézkedésekről.
Tehát ez bizony nem egy lehetőség, hanem ennek így kell történnie. Amennyiben a pedagógus mégis elmulasztja a szakszerű segítség igénybevételét, bizony, munkaügyi és/vagy kártérítési per is indítható ellene.
Elsősegély, mentőhívás
Hiába a természetes rémültség, nem szabad pánikba esni. A pedagógus dolga, hogy ilyenkor megteremtse a relatív biztonságérzetet, hogy megnyugtassa a sérültet, illetve, hogy trauma esetén biztosítsa a sérült testrész mozdulatlanságát.
Az elsőként érkező tanár a mentők megérkezéséig mindvégig maradjon a sérülttel, hiszen ő tudja nyomon követni az állapotváltozásokat, továbbá lehetőség szerint ő hívjon mentőt a sérült mellől. Természetesen amennyiben az iskolában tartózkodik az iskola orvos vagy a védőnő, esetleg más, a segélynyújtásban jártas kolléga, őket is mielőbb célszerű értesíteni.
Jegyzőkönyvezés
Minden iskolai vagy óvodai balesetről jegyzőkönyvet kell készítenie az intézménynek. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy van, ahol egy horzsolást is dokumentálnak, ám sajnos olyan intézmény is akad, ahol egy lábtörés sem elég nagy ügy ahhoz, hogy azt írásba foglalják.
Balesetbiztosítás alanyi jogon
Egy csonttörés elsősorban nyilván a gyermek számára jár a legnagyobb fájdalommal és ijedtséggel, de aki átélt már ilyen helyzetet, pontosan tudja, hogy aggódó szülőként is minden előbb jut eszünkbe, mint az, hogy mindezért kártérítés is járhat.
Pedig az általános gyermek- és ifjúsági balesetbiztosításról szóló, 2003-ban megalkotott kormányrendelet értelmében minden magyar gyermek a harmadik életévének betöltése napjától egészen a tizennyolcadik életéve betöltésének napjáig államilag finanszírozott balesetbiztosítási védelemben részesül. Ráadásul ez a konstrukció nemcsak az iskolai időre, hanem az élet minden területére, a nap 24 órájára érvényes, sőt még külföldi balesetekre is vonatkozik.
A Magyar Állam képviseletében eljáró Nemzeti Fejlesztési Minisztérium idén a Groupama Biztosító Zrt.-vel kötött szerződést annak érdekében, hogy a biztosítottak hozzájuthassanak a kártérítési összegekhez.
Biztosítási események és biztosítási összegek
• Csonttörés esetén: 3.000 Ft.
• Balesetből eredő maradandó egészségkárosodás esetén: 1-9% mértékig 3.000 Ft; 10-29% mértékig 50.000 Ft; 30-100% mértékig 300.000 Ft biztosítási összegnek az egészség- károsodás (rokkantság) fokával megegyező százaléka.
• Baleseti halál esetén: 200.000 Ft.
Szükséges iratok
A szolgáltatási igénybejelentő mellé csatoltan benyújtandó iratokat a vonatkozó Kormányrendelet melléklete határozza meg.
Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás esetén a biztosítóhoz be kell nyújtani a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igénybejelentésig keletkezett összes orvosi dokumentum fénymásolatát, a baleset körülményeinek tisztázásához szükséges iratokat, szükség esetén az okirat hiteles magyar fordítását, illetve amennyiben a biztosítási eseménnyel kapcsolatban hatósági eljárás indult, be kell nyújtani a nyomozás során készült jegyzőkönyvet és a jogerős határozatot is, valamint a biztosítotti jogosultságot igazoló iratot.
Csonttörés esetén benyújtandó a törést igazoló röntgenlelet vagy orvosi igazolás másolata, valamint a biztosítotti jogosultságot igazoló irat.
Baleseti halál esetén a biztosítóhoz be kell nyújtani a biztosított halotti anyakönyvi kivonatát, a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítványt, jogerős öröklési bizonyítványt vagy hagyatékátadó végzést, a baleset körülményeinek tisztázásához szükséges iratokat, szükség esetén az okirat hiteles magyar fordítását, a biztosítotti jogosultságot igazoló iratot.
Ahogy azonban az a fentiekből látszik, az alanyi jogon járó kártérítési összeg annyira minimális, hogy sokaknak az utánjárást sem éri meg. Készültek korábban biztosítói felmérések, amelyek azt vizsgálták, mit tudnak az érintettek az alanyi jogon járó állami gondoskodásról. Nos, a szülők többségének fogalma sincs róla, hogy a gyermekének van biztosítása, ennek kiegészítésére pedig végképp nem költenek. Kevesen áldoznak évente plusz befizetést azért, hogy a család bármely tagja egy esetleges sérülés után értékelhető összegű kártérítést kapjon.
Piaci alternatívák
Azon kevesek, akik mégis áldoznak gyermekük piaci alapú biztonságára, évente nagyjából ezer forinttól tízezer forintig terjedő díjat fizetnek. Persze ez a magasabb biztosítási összeg sem véd a balesetektől, de a kártérítés összege már hatékonyabb fájdalomdíjat jelent, illetve fedezheti a kiegészítő gyógyítás, rehabilitáció költségeit.
A gyermekekre vonatkozó piaci alapú tanulóbiztosítás ráadásul olyan kivételes konstrukció, amely kár esetén annyi biztosítónál fizet, ahány helyen kötöttek olyat, vagyis összeadódik, így ugyanarra a balesetre több kártérítést is fel lehet venni.
Évi tízezer forintig terjedő befizetéssel tehát anyagi értelemben eredményesen felkészülhetünk a vészhelyzetekre, és ezért a pénzért a biztosítók baleset után a minimum tízezer, maximum 3 millió forintot fizetnek.
(Család.hu)
