Bagdy Emőke: A gondolatnak óriási hatalma van a baba-mama kapcsolatban is
A gondolatnak és az érintésnek óriási hatalma van a baba-mama kapcsolatokban is – állítja Bagdy Emőke klinikai pszichológus, aki a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom szervezésében megrendezett Baba-mama/papa klubok országos találkozóján „Mit adhatunk babáinknak és mit kaphatunk tőlük” címmel tartott előadást. A neves előadót a baba-mama gondolati és fizikai kapcsolatok hatásairól, a kötődés fontosságáról, az apák és nagyszülők szerepéről kérdezte a Családháló.hu.
Ha gyermekvárásról beszélünk, akkor nemcsak a várandósság időszakára kell gondolnunk, hanem még messzebbre vissza kell nyúlnunk az időben: hogyan várja az édesanya, hogyan várja a pár a gyermekét? Az édesanya egyedül van, vagy mögötte van valaki, akivel a fészket – ahova a gyermek kerül – már megrakták? A közös várakozás a legigazibb. Ugyanis minden kultúrában, minden nőnek az alapszükséglete a biztonság, ezt számtalan kutatás is bizonyítja. A Maslow-i piramis alapján minden ember alapszükséglete a biztonság, de a nőknek különösen. A nők jobb agyfélteke-domináns teremtményekként két dologra vágynak a férfiaktól: nyújtsanak biztonságot és fejezzék ki a szeretetüket.
Mennyiben befolyásolja a babát az, hogy egyedül vagy ketten várják?
Ha a nő a várandósságban nincs egyedül, mellette a párja, és együtt várják a babát, akkor megvalósul az ősi törvény: a kettő szövetségéből lesz a harmadik és így adják tovább az életet. Ők ketten így teljesítik az élet törvényét, amely így szól: kaptál életet, adjál életet. Hívő vagyok, de nincsenek előítéleteim azokkal szemben, akik nem azok, ezért mindig azt hangsúlyozom: az élet törvénye letagadhatatlan, akár a teremtés koncepciójában, akár az evolúciós pszichológiában gondolkodunk.
A baba már akkor is hall, amikor még nincs füle?
A bőrünkkel is hallunk, mert felveszi a hangrezgéseket. Ez alapvetően nem tudatos, megmarad a jobb agyféltekei folyamatok rendszerében. De azért néha tudatosul, például amikor borsózik a hátunk egy szép vagy ijesztő zenétől. A baba akkor is érzékeli a szülei hangját, amikor még nincs füle, a bőrén keresztül.
Amikor az anya rágondol a hasában lévő babára, endorfin szintje megemelkedik, és az öröm vagy boldogsághormon szétárad testében. Biokémiailag is igazolták ennek a folyamatát: amikor a gondolat elindul, és annak képzetesedési folyamata zajlik, akkor a pszichoszomatikus hálózaton keresztül a test minden sejtjéhez eljutó áramlásban az oxitocin odaáramlik. Ez ilyen egyszerű és csodálatos.
Mi van, ha a babát nem várják?
Annak a babának is ugyanúgy örülhetünk, amely számunkra váratlanul fogant meg. Én nem a megtervezéshez ragaszkodom, hanem a szeretetteli vágyakozásra és várakozásra. Ha a kismama arra gondol, hogy ő befogadott egy kis lelket, akkor mindjárt jobb lesz a várandósság egész folyamata. Aranymondásként íratnám fel tehát minden várandós édesanyának:
„Vigyázz, a gondolat képzetesedik, majd megvalósul! Engedd el félelmeidet, rémületeidet, mert azok nem a tied, hanem kívülről kapottak. Ha jön egy ilyen baljós gondolat, engedd el. Képzeld el, ahogy beleteszed egy buborékba vagy lufiba, felteszed egy felhőre, és elszáll.”
Nem elég a bal agyféltekével elgondolni mindezt, nem elég azt hallani mástól, hogy ne aggódj, el is kell képzelni az elküldött aggodalmat, mert akkor már nem lesz belőle ártó hormon, ami szétáramlik az anya testében és eljut a babához is.
Mi a kötődő nevelés lényege, legfontosabb megállapításai?
A kötődéselmélet lényege: ha van egy jó alap, erős bázis – és ez a baba-anya/apa kötődés – akkor minden további kötődési szál is könnyebben alakul. Ha a gyökér kicsi, vézna, akkor a kapcsolódás nehezebb lesz a későbbiekben is. Természetesen akkor is lesz, az élet során, különösen a kritikus, szenzitív időszakokban, de nehezebben alakulhat ki és gyengébb lehet. A kötődő nevelési kultúra három összetevője (igény szerinti szoptatás, hordozás, együttalvás) egyenként és összességében is jelentősen növeli a baba anya-kötődés szükségletének kielégítését.
