Ki segít, ha nem tudjuk megnyugtatni a babát?
Nem egyedi probléma, ha egy újszülöttet nem tud megnyugtatni vagy elaltatni az anyukája. Minden család életében előfordulhatnak olyan „problémásabb” időszakok, amikor kisebb- nagyobb nehézségek merülnek fel a baba vagy kisgyermek megnyugtatása, altatása vagy táplálása terén. A magyar egészségügyi, illetve pszichológiai ellátásban vannak intézmények, ahol ingyenes kaphatnak tanácsokat az édesanyák a baba-mama konzultációkon. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Fejlődés és Klinikai Gyermeklélektan tanszéke kiemelten foglalkozik a csecsemő- és kisgyermekkori szabályozási zavarokkal. A Családháló Hámori Eszter tanszékvezetővel beszélgetett.
Mik azok az ún. szabályozási problémák és miért kell foglalkozni velük?
Minden család életében előfordulhatnak olyan „problémásabb” időszakok, amikor kisebb- nagyobb nehézségek merülnek fel a baba vagy kisgyermek együttműködése, játéka, megnyugtatása, alvása vagy táplálása terén. Ezek az átmeneti időszakok az esetek többségében maguktól elmúlnak, de vannak olyan periódusok, amikor elhúzódnak és komoly megterhelést jelentenek a baba vagy a kisgyermek és a család számára. Ezeket a nehézségeket nevezzük gyűjtőnéven szabályozási vagy regulációs problémáknak.
Honnak eredhetnek ezek a problémák?
A regulációs problémák túlnyomó része a korai baba-mama kapcsolat zökkenőiben gyökerezik. Ezek felismerésének és kezelésének kiindulópontja, hogy nincs csecsemő anyai gondoskodás nélkül. Itt nem arról van szó tehát, hogy a babának valamilyen szervi problémája van, ami miatt sír; a szabályozási problémáknak kapcsolati oka van. Olyan is előfordulhat természetesen, hogy valamilyen betegségre, vagy eltérő fejlődésmenetre épül rá a regulációs nehézség, de ilyenkor is fontos, hogy foglalkozzunk a kapcsolati problémákkal, amik a szervi vagy fejlődési nehézségre rakódhatnak rá.
Milyen gyakoriak ezek a problémák?
Egyes felmérések szerint az alvás terén a magyar kisbabák 10%-ának van regulációs problémája. A magyar egészségügyi, illetve pszichológiai ellátásban vannak már intézmények, ahol ingyenes baba-mama konzultációban részesülhetnek a családok. A Tanszékünkön szintén biztosítunk lehetőséget – korlátozottan – baba-mama konzultációra, amennyiben a családok tudják vállalni, hogy a kutatásban is részt vesznek.
A szülők saját problémái lehetnek az okai ezeknek a nehézségeknek?
Részben igen. A szülők pszichés állapota a babával/kisgyermekkel való kapcsolatukban is meghatározó, hiszen a felnőttek verbális és nonverbális üzenetei folyamatosan eljutnak a kicsikhez. A baba-mama konzultáció során nekünk is ismerni kell a családi hátteret, a szülők lehetséges problémáit. Ugyanakkor sok esetben nem szükséges ezekkel a problémákkal teljes mélységében foglalkoznunk ahhoz, hogy a baba-mama kapcsolat zökkenői helyrebillenhessenek. Amikor egy szülő saját problémája komolyabban befolyásolja gyermekével való kapcsolatát, akkor sem foglalkozhatunk ezzel mélyebben, hiszen a baba-mama konzultáció nem erre irányul. A szülő egyéni problémájának megoldása már egy arra képzett pszichoterapeuta feladata. Ezzel szemben a baba-mama konzultációban a konzulens csak azzal dolgozik, amit a „jelenben” figyel meg a szülő-gyermek párossal kapcsolatban. A konzultáció során a felnőttnek is csak az ott megnyilvánuló szülői szerepével, azaz a gyermekéhez való viszonyával foglalkozunk. A konzultáció általában négy-tíz alkalom, amely szükség esetén folytatódhat baba-mama terápiában, feltéve, ha a konzulensnek van ilyen irányú képzettsége. Ha nincs, akkor ajánlhat maga helyett terapeutát.
Miért van/lehet egyáltalán szükség szakemberre ezeknek a problémáknak a kezelésében?
Ezek a nehézségek komolyabb szabályozási zavarrá fejlődhetnek, amivel a szülők már nem képesek önállóan megküzdeni. A baba-mama konzultáció nagyon sokat segíthet abban, hogy a szülők felismerhessék „vakfoltjaikat” a gyermekükkel való kapcsolatukban, amelyek akadályozzák őket abban, hogy helyesen értsék a baba vagy a kisgyermek szükségleteit, és megfelelően reagáljanak azokra. A konzultáció segítséget nyújt abban, hogy ők maguk találjanak rá a saját megoldásaikra, amelyekkel harmonikusan tudják egyengetni kapcsolatukat gyermekükkel.
Miért kell mindezt egyetemen tanítani?
A problémák szakszerű megoldása speciális szemléletet és technikát kíván meg a korai – azaz 0-3 éves korú – gyermekellátásban dolgozó szakemberektől, mint például pszichológusoktól, védőnőktől, gyermekorvosoktól, korai fejlesztőktől, gyógypedagógusoktól, csecsemő- és kisgyermek gondozóktól, családsegítőktől, gyermekjóléti ellátásban dolgozóktól. A csecsemő-szülő kapcsolatdiagnosztika és konzultáció szakirányú továbbképzési szak a regulációs problémák felismerésére és kezelésére készíti fel a képzésben résztvevő szakembereket, hogy majd konzulensként is tudjanak segíteni a családoknak. A kétéves képzésben szerzett szakképzettséggel nemcsak a baba-mama konzultáció végzésében lesznek kompetensek, hanem a szakterületükön végzett mindennapi munkájukban is tudják hasznosítani az itt elsajátított kapcsolati szemléletet.
(Családháló.hu)
