Az infarktus utáni 365 nap a kritikus
Magyarországon évente 20-25 ezer ember hal meg hirtelen keringésleállás következtében. Ennek hátterében a leggyakrabban szívinfarktus áll. Ha nem állna rendelkezésre mindenki számára a legmodernebb infarktus ellátás, az évi 30-35 ezer szívinfarktusos betegek több mint felét elveszítenénk az első évben.
A legkorszerűbb katéteres ellátásnak köszönhetően ma fele annyian halnak meg, mint 10 évvel ezelőtt, de az infarktus utáni időszak halálozása még mindig magasabb, mint a nyugat- vagy észak-európai országok betegeié. A halálozás további csökkentésének kulcsa az infarktus utáni életmódváltás és a megfelelő gyógyszerhűség. Ennek kialakításában kiemelt jelentősége van az infarktus utáni első 365 napnak.
Az infarktus utáni sikeres felépüléshez kíván túlélőcsomagot biztosítani a betegeknek, a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) és szakmai partnere a Sanofi. Az infarktuson átesett betegek részére szóló edukációs és motivációs program - amely egy hat részből álló videó sorozatból, egy gondozási naplóból, valamint egy információs anyagból áll – egy modern túlélőcsomag, kiegészülve a megfelelő szakszemélyzettel segíti a betegeket az infarktus utáni teljes felépülésben.
Ez a csomag a program keretében minden olyan beteghez eljut, aki átesik infarktuson és utána életmentő katéter terápiás beavatkozáson.
Magyarországon évente körülbelül 30-35 ezer új szívinfarktust és 42 ezer stroke-ot, azaz agyi ér-katasztrófás esetet regisztrálnak. Szerencsére a statisztikák sokat javultak. Egy évtizede még évente 15 ezer ember halt meg infarktus következtében, mára ez a szám kevesebb mint felére csökkent az infarktus nyugat-európai szintű ellátásának köszönhetően. A szív-érrendszeri megbetegedésekkel összefüggő halálozások számának jelentős csökkenése az elmúlt másfél évtized sikertörténete a hazai egészségügyben. A kiterjedt katéteres laborhálózati rendszernek köszönhetően, aki időben orvoshoz fordul, korszerűen gyógyítható a korai katéter terápiás módszerrel. Az infarktusban végzett beavatkozások száma és sikere is megközelíti a fejlett Európa átlagát - mondta dr. Tóth Kálmán, a Magyar Kardiológusok Társaságának (MKT) elnöke, a Pécsi Tudományegyetem KK I.sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója.
Sajnálatos tény azonban, hogy a szívinfarktus akut kezelése utáni időszak tekintetében rosszabbul állunk, mint az azonos akut ellátást nyújtó nyugat- és észak-európai országok. Megközelítőleg ugyanannyi embert veszítünk el a kezelést követő 365 napban, mint a kezelés korai időszakában..
„A korai halálozás számát is emeli, hogy a betegek túl sokat várnak a segítségkéréssel, átlagosan több mint három órát, ez a hezitációs idő pl. Ausztriában 70 perc. Ez alatt hal el a szívizom.
Az infarktus utáni 365 napban főként azért magas a halálozás aránya, mert sokan nem változtatnak az életmódjukon. Az egészséges életmód, a dohányzás elhagyása, a testsúly optimalizálása, a rendszeres mozgás, és az előírt gyógyszerek pontos szedése rendkívül sokat számít. Ebben is nagyon rosszul állunk - mondta dr. Becker Dávid egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Városmajori Klinika igazgatóhelyettese, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára.
Ezért a Magyar Kardiológusok Társasága most kiemelten az infarktus utáni 365 nap túléléséhez kíván segítséget nyújtani.
(Család.hu)
