Amiről gyakran elfeledkezünk: a dicséret ereje
Amit szigorral, elvárásokkal, vasakarattal hónapokon át nem lehet elérni, azt dicsérettel akár öt perc alatt. Nincs ennél jobb motivációs erő, diákoknál, felnőtteknél egyaránt működik.
Jamie McSparin, az egyesült államokbeli Oak Park iskola tanára mutatta meg legutóbb, milyen hatással van a dicséret a diákokra év elején. Egyénre szabott, személyes motivációkat talált ki, és ezt osztotta meg egyenként a tanulókkal. Elmondta nekik, miért tartja nagyra őket, miért jó őket tanítani, és a diákok reakcióját ezek után rögzítette videón. Látszik, ahogy szinte mindegyikük meghatódik, és biztos, hogy szívesebben járnak majd iskolába és tanulnak keményen. A tanár a videó megosztása óta több felkérést is kapott iskoláktól, hogy náluk is vezesse be ezt a dicsérettel működő motivációs rendszert.
A kritikáktól, az elvárások hangoztatásától, a bezzegezéstől, a büntetésektől, az összehasonlításoktól, eltiltásoktól a legtöbb gyermek csak szorongó vagy dacos lesz. Léteznek sokkal jobb módszerek arra, hogyan motiváljuk őket a tanulásban, sportban vagy bármilyen tevékenységben. Az egyik ilyen módszer a dicséret. Nem öncélúan, nem állandóan, de a megfelelő időben és helyen tényleg csodákat tehet.
Ha mi szülőként elhisszük, hogy a gyermek képes valamire, és ezt jól közvetítjük felé, ha megmutatjuk neki, mi milyen értékeket látunk benne, akkor nemcsak az önbizalma nő meg, de a teljesítőkedve is.
Persze ehhez hatékonyan kell dicsérnünk, azaz nem nagy általánosságban, hanem egyénenként, személyre szabottan és a megfelelő szavakkal.
A „szuper voltál” is elég lehet, de ennél sokkal jobb, ha elmondjuk, miben és miért látjuk szupernek a gyermekünket, vagy miért vagyunk hálásak neki. Legközelebb talán több kedvvel mosogat el, ha megköszönjük neki, és megdicsérjük a szép munkát.
Ne keverjük a dicséretet a kritikával, sőt az elvárással se, mert a gyermek pontosan érzi a különbséget, és a nyomást is, amit rá akarunk helyezni.
Az állandó, mániákus dicsérgetés persze ugyanolyan káros lehet, mint ha soha nem hall egy jó szót sem a gyerkőc. Ha minden egyes tevékenységéért automatikusan fényezzük, akkor elvész a szép szavak ereje, illetve kialakulhat egyfajta teljesítménykényszer is a gyermekben – azaz nem a feladatot akarja megoldani, hanem a dicséretet kiváltani bármi áron.
(Híradó.hu)
