„Mindegy, milyen településen köpi ki az ételt a féléves” – jókedvvel a gyermeknevelésről
Bognár Tünde a bezzeganya.hu oldal főszerkesztője. Aki a gyermeknevelésről, családi kérdésekről humorosan, de őszintén szeretne olvasni, mindenképpen keresse fel az oldalt.
- A bemutatkozás így kezdődik: "Egy hely, ahol a terhesség és a gyermeknevelés nem rózsaszín vattacukor." Milyen a gyermeknevelés?
Egy időben mintha divat lett volna csak a szép és felemelő részéről beszélni az anyaságnak, minden cuki volt, pihe-puha, rózsaszín és idillikus. A babás fórumokon azonban némileg más volt a kép – ott a valódi anyák már beszéltek nem alvó csecsemőkről, kimerültségről, megoldható vagy súlyosabb gondokról is. Emellett láthatóan volt igény arra is, hogy némileg keményebb humorral álljunk bizonyos helyzetekhez, ahelyett, hogy elhallgatnánk őket vagy drámát csinálnánk belőle. A gyermeknevelés sokszínű – van benne öröm, bánat, harag, boldogság, gondok, tapasztalat és sok-sok humor is. Mindegyikről esik szó az írásokban.
- Mikor és miért vetődött fel, hogy elindítja a Bezzeganya.hu-t?
A Bezzeganya egy indexes baba-mama blogból fejlődött ki, amikor az ottani szerkesztési elvek megváltoztak, és jobbnak láttuk egy új felületen folytatni a blogot – az olvasók még nagyobb mértékű bevonásával. Jelenleg is így működünk: az olvasók küldenek be cikkeket, melyeket szerkesztés után megjelentetünk. Természetesen a két szerkesztő is ír saját cikkeket.
- A fogamzástól az iskoláskorig szerepelnek a témák. Általában saját problémáikról írnak a nők, amire aztán érkeznek a válaszok, hozzászólások. Kevesebb a szakértő által megválaszolt kérdés. Ez egy tudatos választás?
Rendszeresen közlünk interjúkat, főleg orvosi szakértőkkel, de beszélgettünk már karriertanácsadóval, pedagógussal, védőnővel, női kisvállalkozóval is. De mivel ez egyfajta közösségi oldal, ezért leginkább arról szól, amiről az olvasóink írnak, ami őket érdekli, amire válaszokat keresnek. A választást az is befolyásolja, hogy egyrészt már sok és sok jó szakértői „orvos válaszol” vagy „védőnő válaszol” vagy hasonló van, ahogyan pedagógiai oldalak is – ezekre szívesen felhívjuk a figyelmet, de konkurálni nem szeretnénk velük.
- Az oldalra gyermeküket váró nők, és a rózsaszín vattacukrot már elfelejtő anyák is írnak. Viták is kialakulnak a kommentekben. Milyen témák foglalkoztatják ma a nőket, és miben a leghevesebbek?
Van jó néhány eldönthetetlen hitvita, ami érinthet ízlésbeli kérdéseket is, tehát „igaza” nincs valójában senkinek, de van, aki nehezen fogad el más életformát, véleményt.
A rendszeresen kommentelők közt - akár a való életben – kialakulnak rokon- és ellenszenvek, ezért sokszor nem is az a fontos, mit mond valaki, inkább az, kitől érkezik az állásfoglalás.
Mostanában talán akörül lángoltak fel a leghevesebb viták, milyen elvárható viselkedésformák vannak: főleg a közösségi terekben, tehát játszótéren, óvodában, iskolában, rendelőben, kórházban. Ki mit engedhet meg magának vagy a gyermekének, „miért nem neveli meg”, ha nem tetszik a viselkedése, vagy „hogy nevelhet gyermeket az, aki maga sem tud elfogadhatóan viselkedni”. Ez mintha generációkon keresztül a digitális térig vinné a „klasszikus pletykapad” funkcióját. De arra is lehetnek heves reakciók, amikor úgy érzik, egy-egy posztoló vagy megszólaló nem őszinte.
- Kibontakoznak azok a párkapcsolati problémák is, amelyek a házasság végét jelenthetik. Apa egész nap dolgozik, este otthon a meleg vacsorát várja, majd az éjszakai gyermek műszak már csak az anyára vár. Ezek az örök problémák hosszú évek alatt sem változnak?
Van ilyen is. De ha végignézünk csak a törzskommentelőkön és amit elmondtak magukról: a kép igen vegyes, sokféle párkapcsolatban élnek. Van olyan szerzőnk, akinek a férje ment gyesre korábban, és van, ahol a nagymami. Van gyermektelen törzskommentelőnk és 7-8 gyermekes anyánk is, pár tagunknál rendszeresen a férj főz, és minden házimunkát megosztanak. Az első egy-három év azonban valóban egyedi, a legtöbb párnak új élethelyzet, főleg az első gyermeknél: felborulhatnak a korábban kialakított munkamegosztási rendek, ami vezethet feszültséghez. Bizonyos helyzetek szinte valóban mintha generálnának bizonyos problémákat, ahogy a kisgyermekneveléssel sokszor együtt járó kialvatlanság is, vagy az, ha valamelyik házasfél úgy érzi, a gyermek miatt ő tartósan háttérbe szorul. Ezek valóban nem sokat változtak, mióta fennáll az oldal. Mindig örömmel fogadjuk azt is, amikor apaként ír valaki, a „férfioldalról” szemlélve a legtöbbször nők által megélt helyzeteket.
- Van különbség a vidéki és a fővárosi problémák, megoldások között?
Korábbi felméréseink szerint olvasóink többsége városlakó, fővárosban vagy megyeszékhelyeken élnek, többen külföldön. Aki vidéki településen él, az is sokszor a közeli nagyvárosban dolgozik. Néhány specifikus kérdést leszámítva, ahol mások a lehetőségek vagy problémák – gondolunk itt például a tömegközlekedésre vagy az óvodák, iskolák helyi „kínálatára” – a gondok és általában a megoldások is ugyanazok. Mindegy, milyen településen köpi ki az ételt a féléves, vagy miért nem hajlandó ordítás nélkül hajat mosni egy négyéves…
- Van egy dühöngő oldal is, ahol a macskák ivartalanítása mellett a korrupció is téma. Mit gondol, miért jó, jobb ezeket ismeretlen emberekkel megbeszélni, mint otthon, vagy a barátokkal?
A Dühöngő egyfajta ventilláció, feszültség-levezető oldal. Ezt az olvasók is tudják, sokan nem megoldást keresnek, csak valahol kipanaszkodni a bosszantó dolgokat, mivel névtelenül-arctalanul könnyebb levetni a ránk nevelt illedelmességet. És mivel sokan egy kisgyermekkel vannak egész nap, és nagyon nem szeretnék átadni a feszültségüket neki, inkább eljönnek panaszkodni, kiírva magukból olyasmit is, amin fél nap múlva talán már maguk is csak vállat rántanak vagy nevetnek – de még ha feszült hangulatban össze is ugranak valakivel a netes fórumon, még az is jobb, mintha a kisgyermekükkel vagy a közvetlen családtagjaikkal kiabálnának. A neten könnyebb távozni és becsapni magunk után a képletes ajtót, ha utólag úgy érezzük, kissé méltatlanul viselkedtünk. Nagyobb a gond, ha családtagjainkban hagyunk tüskét. Ami meg a macskát illeti: hátha épp itt ajánlanak egy jó állatorvost…
Sokan külföldön élnek, barátaik, sőt családtagjaik is messze vannak, velük is csak online kommunikálnak. Mások idegenek előtt, név nélkül könnyebben megnyílnak bizonyos témákban, és örömmel látják: nem vagyok a problémámmal egyedül. A sorstársak sok segítséget adnak egymásnak a másik rovatunkban, a Babagyárban, ahol a babát tervezők osztják meg nehézségeiket fogamzás előtt. Mások a posztjaikat is úgy írják meg: én végigmentem ezen az úton, megírom, hogy neked egyértelműbb, könnyebb lehessen az utad, mert megosztom a tapasztalataimat.
Ha valami, ez egyértelműen hasznos a netes kismamafórumokban, hiszen sokaknak nincs lehetősége máskülönben napközben olyanokkal beszélgetni, akik hasonló élethelyzetben vannak.
(csalad.hu)
