A nő, akinek stílusa van, jól érzi magát a bőrében
A minap az utcán sétálva eszembe jutott egy régi, elmés mondás – a stílus maga az ember. De mit is jelent a stílus? Teszi fel a kérdést Pammer Stella, pedagógus, coach, a Budapest.imami.hu cikkében.
Nem szeretném filozófiai fejtegetésekkel untatni az olvasót, de azt gondolom, hogy a folytatólagos gondolatmenet kedvéért tisztázni kell a fogalmat. Nos, szerintem - és hangsúlyozom ez csupán az én véleményem - ez:
A stílus nem más, mint a belső énképünknek, harmóniának vagy éppen pillanatnyi lelki zavarainknak a külső vetülete, amely megmutatkozik a megjelenésünkben, viselkedésünkben, közeli és távolabbi környezetünkhöz történő alkalmazkodásban.
Egy biztos, törekszünk az igényes, vonzó kép kialakítására, amely számunkra, nők számára leginkább a divat terén ölt testet.
Igen ám, de a tömeggyártásnak és a reklámoknak köszönhetően a divat villámgyorsan terjed, és sokszor attól függetlenül idomulunk hozzá, hogy jól áll-e egy új trendi darab nekünk, előnyös-e számunkra, vagy sem. Itt érkezünk el az egyéni öltözködés kérdéséhez, a saját stílusunk meghatározásához.
Egy divattervezővel beszélgettem, aki karakter-szegény jelzővel illette a mai divatot, és szépen kér mindenkit, merjen kilépni az uniformizált trendből, merje felvállalni önmagát, kövesse úgy a divatot, ahogy az hozzá leginkább illik.
No, de mi illik hozzánk? Ez a legnehezebbb kérdés...
Önbizalom nélkül nehéz öltözködni. Ha viszont ennek birtokában vagyunk, már a stílusunk is alakul.
Az öltözködésünkkel benyomásokat teremtünk, amelyekhez ha következetesek maradunk, könnyedén kialakítjuk saját arculatunkat, stílusunkat. Tudnunk kell tehát, milyenek vagyunk, milyenek az adottságaink, milyennek látnak mások bennünket és ennek alapján milyennek akarunk mi látszani mások szemében. A jó öltözködés ugyanis félig szabály, félig művészet. A szabályokat előírják a divatkreátorok, a művészet pedig az individualizmusból, a saját énünkből fakad.
A cikk folytatódik a Budapest.imami.hu-n.
(csalad.hu)
