A házimunka kiegyensúlyozása
Nem is olyan könnyű egyensúlyba hozni egy pár munkáját, különösen, ha az egyik dolgozik, a másik pedig otthon van, mondjuk egy kisgyermekkel. Sok megértés, türelem és nagy összhang szükséges hozzá.
Szerencsére elmúltak már azok az idők, amikor az összes házimunkát a nő végezte, mert „ez volt a dolga”, a munkából hazatérő férfi pedig ledobta magát a kanapéra.
Azzal együtt, hogy ma már nyilván sokkal több nőnek van munkahelye, mint mondjuk fél évszázada, egy amerikai felmérés szerint mostanság 50 százalékkal több időt töltenek a gyermekeikkel, mint anno. A férfiak esetében még látványosabb a fejlődés, az ő esetükben háromszorosára nőtt ez az arány.
A gyermekek ugyanis igénylik a szülői törődést, ami nagyon sokat jelent nekik, a nap viszont ugyanúgy 24 órából áll (állítólag), mint 50 vagy 100 éve, valahonnan tehát le kell csippenteni a rájuk szánt időt. Mondjuk a házimunkából.
Mivel eléggé el nem ítélhető módon azt is el kell valakinek végeznie, lássuk, hogyan lehet jobban elosztani a házimunkát egy olyan családban, ahol az egyik fél otthon van!
Ne számolgassunk
Az első és a legfontosabb, hogy ne méricskéljük minden egyes nap, hogy ki mennyire vette ki a részét az otthoni teendőkből, ki mosogatott, tette ágyba a gyermeket, stb.
A lényeg nem ez, hanem az, hogy mindenki abban segítsen, amihez éppen nagyobb kedve van: lehet, hogy ez egyik nap a mosogatás, másnap pedig a mesélés a gyermekeknek. Nem kell erőltetni.
Ismerjük el, hogy néha a másiknak nehezebb
„Én keltem fel az éjszaka közepén a gyermekhez, mert a férjem reggel dolgozni ment, hadd pihenjen” – rengetegszer halljuk ezt a mondatot, és persze van igazság benne, miként abban is, hogy egy gyermekkel tölteni egy egész napot legalább olyan megterhelő, mint mondjuk egy irodában ülve megpróbálni ébren maradni.
Egy kisgyermek teljes figyelmet igényel, nincs lazítás, főzni kell, menni vele a játszótérre, mindig lefoglalni valamivel – sokkal nehezebb munka ez, mint amilyennek látszik.
Persze ismerjük el azt is, hogy az ebéd utáni alvás idején az otthon maradó szülőnek is van egy kis lehetősége a pihenésre, és valószínűleg kellemesebb dolog a tavaszi napfényben a parkban tölteni egy órát, mint az aznapi harmadik értekezletet végigülni.
Ennek az éremnek is két oldala van tehát, mindenkinek vannak könnyebb és nehezebb napjai, ennek megfelelően ne ragadjunk bele a rutinba, inkább segítsük egymást!
Használjuk ki az erősségeinket
Mindenkinek vannak olyan tulajdonságai, amiben jobb, mint a párja. Az egyik türelmesebb, a másik szívesebben bohóckodik, az egyik imád mesélni, a másik szívesebben játszik – használjuk ki ezeket a tulajdonságokat, és tegye mindenki azt, amit leginkább szeret.
Sok férfi szeret főzni, persze nem minden nap (azt a nők szokták muszájból), de hétvégén simán átveheti az ebédkészítést – olyankor ő kicsit kikapcsolódhat a munkahelyi feszültségekből, a feleség pedig kipihenheti a hétköznapok konyhai fáradalmait.
Felejtsük el a „jó, majd én megcsinálom” hozzáállást
Csak azért, mert az egyik fél többet csinál valamit, és éppen a nagyobb gyakorlat miatt ügyesebb benne, nem jelenti azt, hogy attól kezdve a másiknak nem kell részt vennie benne.
Aki otthon van a gyermekkel (legyen az az anya vagy az apa) óhatatlanul nagyobb rutinra tesz szert, és ez az a pont, amikor nem szabad hagyni, hogy erre hivatkozva örökre rá zuhanjon az a feladat.
Igenis váltogatni kell a feladatokat, mindenki csináljon mindent, és ebbe beleértendők a gyermekek is egy bizonyos kor után. Pakoljanak ők is, segítsenek a teregetésben, és felejtsük el, hogy „majd anya megcsinálja”.
(csalad.hu)
