A kosz a gyermek barátja
Nyalogassa arcon a szomszéd kutyája, fogyassza el a konyha padlójára leesett ételt, játsszon a kertben nyakig sárosan - ez a legjobb, ami a gyermekkel történhet, mondja Jack Gilbert amerikai professzor. A kosz az ifjak barátja, nem pedig az ellensége. A túlzásba vitt tisztaság azonban komoly bajokat okoz.
A szülők előszeretettel sterilizálják túl a gyermekek környezetét, pusztán azért, mert nem tudják, hogy a mikrobák mennyire jó hatással vannak az emberi szervezetre - írja az Independent. A brit lap megkérdezte a Chichagoi Egyetem baktériumok hatásait kutató professzorát, mennyire érdemes védeni a gyermekeket a környezetben hemzsegő apró élőlényektől. A válasz röviden: egyáltalán nem, sőt, éppenséggel érdemes a lehető legtöbb lehetőséget megadni, hogy a kicsik “találkozzanak” a körülöttük fellelhető legtöbb baktériummal.
“A legtöbb szülő azt gondolja, hogy a bacik rosszak, pedig ez nem igaz. A legtöbb egyszerűen stimulálja az immunrendszert, amivel pedig erősebbé teszi azt” - magyarázta Gilbert professzor, a “Kosz jó” című könyv társszerzője. A természet működésének félreértése miatt a szülők néha túlsterilizálják a gyermeket is, mondjuk ha a kertben játszva a füle búbjáig összesározza magát, azonnal lemossák róla a mocskot. Pedig erre nem lenne szükség, nyugodtan a pici arcán lehetne hagyni a sarat - mondja. Hasonlóan nagy tévedés, hogy a gyermekeket, főleg a városban élő ifjakat igyekeznek minél távolabb tartani az állatoktól a kórokozóktól való félelem miatt. Valójában az, ha egy kutya beleliheg a gyermek arcába, sokkal inkább kedvező az ifjú immunrendszerének erősítése szempontjából, mintsem aggodalomra okot adó jelenség lenne.
“Természetesen mondjuk a nyers hússal azért óvatosan kell bánni, de ha odahaza senki sem beteg, a gyermek egészségére semmilyen veszély nem leselkedik” - állítja. Éppen ezért a professzor szerint semmi gond sincs a lakás padlójára lehullott étellel: annak ellenére, hogy arra pillanatok alatt rátapadnak a földön lévő mikrobák, teljesen nyugodtan meg lehet enni azt az ételt is, mert semmi baja sem lesz tőle a gyermeknek. Sőt, éppen ellenkezőleg, edzheti a ellenállóképességét.
A fertőtlenítő kézmosókat a gyermekek esetében el kellene mindenkinek felejtenie, mert többet árt, mint használ, a szappanos víz teljesen elegendő a legkomolyabb kosz eltávolítására is - írja a brit lap. A gyermekek immunrendszere régebben sokkal erősebb volt, mint most, éppen azért, mert a fiatalok sokkal több mikrobával találkoztak a közelükben lévő állatok, növények vagy föld miatt. Ezt támasztja alá az amerikai amisok között 2016-ban végzett felmérés. A zárt közösségben élő fiatalok körében sokkal kevesebb az asztmás, pusztán azért, mert sokkal közelebb vannak a környezethez, nagyobb számú allergénnel “találkozik” az ifjak szervezete születésüktől kezdve, mint a városi gyermekeké. Egy svéd tanulmány is ezt a vonalat erősíti. Az északi országban azt vizsgálták, milyen hatással van a gyermekekre a cumik fertőtlenítése. Arra a megállapításra jutottak, hogy kevesebb allergiás, asztmás és ekcémás gyermek volt azok között, akiknek a cumiját - ha az leesett a földre - a szülők egyszerűen letörölték és visszaadták, szemben azokkal, akik ezt csak megfelelő fertőtlenítés után tették meg. “Aki annyira sterilizálja az otthonát, mint egy kórházi műtőt, nem jót, hanem rosszat tesz a gyermekének. A fiatal immunrendszere rendkívül érzékeny lesz, fogékonnyá válik az allergiára és az asztmára, sőt a neurodevelopmentális betegségekre (mint például a demencia vagy az autizmus) is - mondta Jack Gilbert amerikai professzor az Independent című lapnak.
(csalad.hu)
