A vitától jobbak lesznek az osztályzatok
Javította a fiatalok tanulmányi eredményeit a vitakurzusokon való részvétel. Egy brit kutatásban több ezer gyermeket vizsgálva arra jutottak, jelentős eredmények érhetők el pusztán azzal, ha a fiatalokat engedik érvelni, saját véleményük mellett kiállni. Tömeges siker azonban csak nehezen, nagy befektetéssel érhető el.
Az iskolai szezonra készülve sokan gondolják át nyaranta,hogy a sport és a nyelvoktatás, esetleg szaktanári segítség mellett milyen különórákkal lehetne az ifjak tanulmányi eredményét, és ami még ennél is fontosabb, teljesítményét javítani. A legfőbb probléma azonban szinte minden esetben a túlterhelés veszélye: a fiatal, pláne az általános iskola felső tagozatába lépő gyermekek nem dolgozhatnak többet, mint szüleik. Egy brit felmérés szerint a készségek javítását könnyen meg lehetne oldani kommunikációs tréningekkel, kiváltva az egymást érő délutáni foglalkozásokat. A brit Education Endowment Foundation (EEF) jótékonysági szervezet 78 általános iskolában nagyjából 2500 gyermek bevonásával vizsgálta a vitakultúra javításának hatását. Kilenc és tízéves fiatalokat vontak be a nagyjából két hónapig tartó kurzusokba, ahol azt gyakorolhatták a gyermekek, hogyan tudják előadni véleményüket, miként tudnak mellette érvelni vagy vitázni. Arra kérték a fiatalokat, hogy a feltett kérdésekre egymásnak válaszoljanak, megvédve saját álláspontjukat. Tulajdonképpen kommunikációs tréningeket tartottak a kiválasztott csoportnak, míg a hasonló társadalmi státuszú társaik, akik kontrollcsoportként szintén kitöltötték a vizsgálat előtti és utáni tesztet, nem kaptak ilyen felkészítést.
A kutatásról beszámoló Telegraph című lap azt írta, jelentős különbség mutatkozott a két csoport eredménye között, és nem csak nyelvhasználatban, vagyis mondjuk a nyelvtanban, illetve a matematika területén, hanem más természettudományos tárgyak esetében is. A felmérést készítő szervezet úgy találta, a kurzus hatására nem csak a gyermekek tárgyi tudása mélyült, hanem a tanulási készsége és általános gondolkodása is.
Sir Kevan Collins, az EEF vezetője a Telegraphnak azt mondta, hagyni kellene a gyermekeket, hogy a tanulási folyamat során kifejezzék magukat, ne csak befogadóként legyenek jelen, így jelentősen javítható lenne a gyermekek tudása. “Ennek ellenére azt kell mondjam, ezt a módszert nehéz lenne a napi óratermi gyakorlatba beiktatni. Mivel nincsen egy könnyen meghatározható stratégia vagy trükk, amivel minden diáknál eredmény érhető el” - mondta a kutatást készítő szervezet első embere. Az általános iskolai tanárok nincsenek felkészítve a kommunikációs készségfejlesztés ilyen szintű gyakorlására, másrészt idejük sem feltétlenül lenne ezt folyamatosan gyakorolni. A cikk szerzői szerint ugyanis hosszú távon nem elegendő egy-egy kurzus. A tartós változáshoz rendszeres vitaórákra lenne szükség. Azt pedig egyelőre nem vizsgálták, hogy a kontrollcsoport és a különleges foglalkozásokon részt vett kiskamaszok eredményei közötti különbség vajon tovább növekedik-e akár éveken keresztül végzett tréningek után is, vagy csak a kezdetekkor mutatkozik ugrásszerű javulás a véleményük mellett akár a vitát is vállaló fiatalok javára.
(csalad.hu)
