Elvárások és valóság - Felkészületlenül érkeznek az egyetemre az ifjak
Sok fiatal nem tudja, mi vár rá az egyetemen, főiskolán, vagyis egyszerűen felkészületlenül érkezik a felsőoktatásba. Egy brit felmérés szerint a középiskolánál több intézményi elfoglaltságra számítanak, és a legtöbb esetben a várható kiadásokat is rosszul becsülik meg.
Majdnem 106 ezer ember várja idén július 26-át, a felvételi ponthatárok kihirdetését. Ekkor derül ki, hogy ki és melyik választott intézménybe jutott be, és kezdheti meg szeptemberben tanulmányait egy felsőoktatási intézményben. Akik megadták a számukat, azok SMS-ben kapnak értesítést a ponthatárról, majd pedig augusztus 5-ig elektronikus levélben, illetve az e-felvételi rendszeren keresztül mindenkihez eljut a döntésről szóló információ. Aztán kezdődhet a tervezgetés, szervezgetés, és talán a legszabadabb, legizgatottabb nyári szünet a fiatalok számára. Aki master szakon folytatja, vagy második diplomájáért indul, annak nem lesz újdonság felsőoktatásban tanulni, azonban a középiskolából frissen kikerült fiatalok jelentős része várhatóan az első hónapokban, illetve a vízválasztó első vizsgaidőszak alatt döbben rá, hogy mi a különbség az általa elképzelt és a valódi egyetemi élet között. Legalábbis ez derül ki a brit Higher Education Policy Institute (Hepi) és a Unite Students kutatásából, amiből a BBC szemezgetett. A felmérés készítői arra voltak kíváncsiak, mennyiben térnek el a fiatalok elvárásai és várakozásai a valóságtól. És meglepő módon arra jutottak, hogy a többség felkészületlenül ül be az egyetemi padsorokba - és nem a tárgyi tudással van elsősorban a baj.
A szigetországban megkérdezett reménybeli hallgatók hatvan százaléka - tévesen - arra számít, hogy a kiválasztott intézményben több előadása vagy szemináriuma lesz, mint amennyi tanórája a középiskolában volt. A felmérésben részt vett végzős diákok kétharmada ráadásul úgy véli, a korábbiaknál kevésbé számít majd az egyéni teljesítmény, de legalábbis a felsőoktatásban sokkal több csoportmunkában kell majd részt vennie, mint addig. A képző intézményhez fűződő viszonyban beálló jelentős változást mutatja, hogy a megkérdezettek alig harmada érezte úgy, hogy mentális egészségi problémájáról tájékoztatnia kell leendő egyetemét, főiskoláját.
A leendő kiadásokról is sokaknak a valóságtól némileg távol álló elképzelése van az első szemeszter megkezdése előtt. A leendő kollégistáknak mindössze a fele vélte úgy, hogy a költéseiben a legnagyobb tételt a lakhatása jelenti majd. Sokkal többen gondolták úgy, hogy a kiadási lista élén tananyagok, az egyetemi közéletben való részvétel, az étkezés vagy a bulik miatti költések állnak majd. Nick Hillman, a Hapi igazgatója a BBC-nek azt mondta, többet kellene segíteni a felsőoktatásba bejutott hallgatóknak abban, hogy már az első félév megkezdése előtt több fogalmuk legyen a rájuk váró feladatokról, lehetőségekről, kötelezettségekről.
(csalad.hu)
