Tanultabbak a magyarok mint korábban
Javultak az iskolázottsági mutatók Magyarországon a 2011-es népszámlálás és a tavaly októberi mikrocenzus között - közölte a Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási főosztályának vezetője az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában.
Kovács Marcell azt mondta, jellemzően az idősek az alacsonyabb végzettségűek. Ahogy ők "kilépnek", úgy emelkedik a lakosság iskolázottságának szintje.
A főosztályvezető megjegyezte, hogy az iskolázottság tekintetében jelentős területi különbségek rajzolódnak ki. A diplomások aránya kiemelkedően Budapesten a legmagasabb, míg a kistelepüléseken a legalacsonyabb.
A népesség fele legalább érettségivel rendelkezik, a 25 évnél idősebbek több mint egyötöde pedig diplomás. A felsőfokú végzettségűek aránya továbbra is magasabb a nők körében - tette hozzá. A felsőfokú végzettséggel rendelkező nők aránya 2011 óta 18 százalékról 22 százalékra emelkedett.
A KSH Mikrocenzus kutatásából az is kiderült, hogy a kisgyerekeseket éri a leggyakrabban megkülönböztetés a munkaerőpiacon. A nők a túlterheltségre panaszkodnak, a munka és a gyereknevelés összeegyeztetését tartják a legnagyobb kihívásnak.
A gazdaságilag aktívak aránya tavaly a férfiak között 55 százalék volt, a nők között 13 százalékkal alacsonyabb, 42 százalékon állt. Öt év alatt, 2011 óta mind a férfiak, mind a nők munkaerőpiacon való részvételi aránya nőtt, a különbség a nemek aktivitásában alig változott.
Az Európai Unió országai között Svédországban a legkisebb a különbség a nők és férfiak foglalkoztatottsága között, alig 3 százalékos. A svéd nők 74,5 százaléka dolgozik, a svéd férfiak foglalkoztatása pedig 77,5 százalékon áll.
A PwC OECD-tagállamokat vizsgáló tanulmánya szerint, ha a magyarországi női foglalkoztatottság elérné a svéd szintet, az a GDP 9 százalékos növekedését eredményezné, és ha a nemek közti bérkülönbség is megszűnne, a női keresetek 18 százalékkal nőnének Magyarországon.
(mti/Világgazdaság)
