A második gyermek
Azt szokták mondani, hogy az igazi nehézségek a második gyermek születésével érkeznek, és saját tapasztalat alapján maximálisan aláírjuk, hogy ez így van. Mi változik meg körülöttünk, amikor megérkezik a kishúg, vagy az öccs? Sok minden.
Amilyen stresszt jelent az első gyermek esetében a rutintalanság, utólag (azaz a második érkezését követően) annyira egyszerűnek tűnik visszamenőleg minden. Míg ugyanis egy gyermekkel az egyik felnőttnek mindig lehet szabadideje (elmehet ügyet intézni, tornázni, barátokkal találkozni, stb.), addig a második gyermek érkeztével átalakul a család belső dinamikája, mivel attól kezdve mindkét szülőre majdnem mindig szükség van.
Mindez nagyszerű dolog, hiszen a közös aktivitás tovább erősíti a családi kötelékeket, közelebb hoz minket egymáshoz – ugyanakkor a második gyermek érkezésével valami el is tűnik az ember életéből.
Érdekes csoport az egy-gyermekes anyáké – írja az amerikai Anya Kamenetz, olyan mintha egy titkos szövetség tagjai lennének, akik felismerik egymást a játszótéren, a partikon vagy a munkával kapcsolatos eseményeken.
Sokak esetében közös pont, hogy valami nem úgy sikerült az életükben, ahogyan korábban eltervezték: akad, akinek a fogantatással akadtak problémái, másoknak a kapcsolatuk ért idejekorán véget, vagy éppen anyagi problémákkal szembesültek, és olyanok is akadnak köztük, akiknek a saját döntésük volt az, hogy egyedülálló szülők lesznek.
Sokan közülük keményen dolgoznak, és úgy döntöttek, hogy az életükben nincs helye, csak egy gyermeknek, köztük olyan neves amerikai írók is akadnak, mint
Toni Morrison, Susan Sontag, vagy Margaret Atwood.
Egy gyermek mellett ugyanis Anya Kamenetz szerint könnyebb gyakrabban utazni, több időt fektetni a munkába, könyvet írni, és még sorolhatnánk hosszan. Miközben ebben persze van némi igazság, azért a saját tapasztalatunk azt mutatja, hogy mindez két gyermek mellett is bőven megoldható (három gyermekről sajnos nem tudunk nyilatkozni).
„Kicsit hiányzik a háromfős családmodell ellenkulturális íze, nem is beszélve az autóból ki- és beszállás könnyebbségéről. Ugyanakkor amit ellentételezésként kaptam – egy újabb különleges emberke felnevelésének lehetőségét, egy testvért imádott elsőszülöttemnek – kimondhatatlan érték. Ezzel együtt is megpróbálom a fent említett nők példáját követve élni az életem” – írja Anya Kamenetz.
(csalad.hu)
