Addig örülj, amíg kapaszkodik!
A minap vásároltam egy áruházban, s a fizetésnél a természetesen velem lévő fél évesem éppen a hajamba kapaszkodott, mire felszisszentem, s óvatosan kiszedegettem a tincset a kezéből. Az eladó rákérdezett, hogy „Mi a baj?”, mire feleltem, hogy „Nincs baj, csak a baba a hajamba kapaszkodott.”
Az eladó azt válaszolta: „Addig örüljön, amíg kapaszkodik!”. A többi alkalmazott helyeselt, pár mondat erejéig elbeszélgettünk. Azt mesélték, hogy jó lett volna tudni ezt az igazságot, amikor kisbabájuk volt, de akkor nem tudták. Ez az esemény ihlette cikkemet. Remélem, sok kisbabás anyához eljut majd - olvasható a csaladhalo.hu weboldalon.
...
Nehéz, hogy állandóan rajtunk lóg. De nem sokáig lesz így. Ami ma nagy problémának tűnik, az visszanézve már nem lesz az. Mert előbb-utóbb engedni fog. Mert előbb-utóbb eljutunk odáig, hogy külön alszik. Addig is, hogy éjjel nem ébred. Sőt, addig is, hogy az orrunkra csapja majd az ajtót (kis)kamaszként. Olyan gyorsan eljutunk odáig…
Örüljünk, hogy hozzánk szeretne bújni, hogy a karunkba kívánkozik, hogy a vigasztalásunkra vágyik! Ő MOST baba! Neki MOST kell mindez. Nem lesz jó pár év múlva, hanem MOST. Engedjük meg magunknak, hogy ÉLVEZZÜK ezt az időszakot, ameddig tart. Nem fogjuk megbánni!
További részletek a weboldalon.
(csaladhalo.hu/csalad.hu)
