Előzze meg a trombózist a nyári üdülés előtt!
A trombózisra való hajlam örökölhető. A tartós üléssel járó hosszas utazás pedig elősegítheti a rögképződést. A szakemberek azt javasolják, hogy akinek a családjában már történt trombózis, az forduljon orvoshoz. Egy egyszerű genetikai vizsgálattal kizárható a hajlam megléte, ha pedig fennáll a betegség veszélye, akkor korszerű terápiával megakadályozható a vérrög kialakulása.
A néma gyilkosFolyamatosan nő a mélyvénás trombózisban érintettek száma Magyarországon, évente 16-20 ezer új esetet diagnosztizálnak, miközben legalább 2-3 ezer ember halálát okozza a betegség legsúlyosabb szövődménye, a tüdőembólia. A tünetek az esetek felében nem észrevehetőek, ezért ezt a betegséget is néma gyilkosnak nevezik. Mélyvénás trombózis akkor alakul ki, ha a szervezet valamelyik mélyen futó vénájában vérrög képződik. A legtöbbször az alsó végtagban alakul ki, de előfordulhat a felső végtagban és ritkán közvetlenül a tüdőben. A véralvadék megjelenhet a bőrhöz közelebb eső vénákban is, de ez nem jelent nagy veszélyt. A rög a végtagokban elzárva a fő verőereket trombózist, az agyba jutva stroke-ot, a szívben szívinfarktust, a tüdő ereiben tüdőembóliát, a visszerekben pedig mélyvénás trombózist idézhet elő. A tünetek és a késői szövődmények súlyossága attól függ, hogy a mélyvénás hálózat mely és mekkora szakaszát érinti a betegség. Minél kisebb és minél inkább a keringés széli részéhez közeli ágon keletkezik a vérrög, annál kevesebb a tünet és mérséklődik a szövődmény kockázata.
A tünetek olykor nagyon általánosakA mélyvénás trombózis kialakulhat érfalsérülés, a vérkeringés lassulása és a vér alvadékonyságának fokozódása okán. Egyértelműen jelzi a betegséget, ha a vérrögképződésben érintett végtag duzzadt, fájdalmas, a bőr felszíne sima, feszes, fénylő, meleg tapintású, előfordul, hogy kékes színű, és a vádli érintésekor úgy tűnhet, mintha izomláz lenne. De van, hogy csak nagyon általános panaszokra kell figyelni, így például az, alsó-felső végtagokon kialakuló nyomásérzékenységre, járásra vagy hajlításra fokozódó fájdalomra, lábikragörcsre, érzéskiesésre a lábakon, alsó végtagi fáradtságérzésre, melegségérzésre az alsó végtagokban vagy az alhason, a boka barnás elszíneződésére, bőrpír vagy bíborszínű foltok megjelenésére, vizesedésre vagy hirtelen kidudorodó visszerekre az alsó végtagokon. A tüdőembóliát is megelőzhetik tünetek: a légszomj, szapora légzés, rossz közérzet, szédülés, ájulás, köhögés (véres köpettel), mellkasi vagy hátközépi fájdalom, az ujjak és a száj kékes elszíneződése.
Örökölhető a hajlamA mélyvénás trombózis kialakulásának kockázata lényegesen megnő akkor, ha a családban már előfordult ilyen betegség, mivel a véralvadási zavarra való hajlam örökölhető. Az elfordulási gyakoriságot ugyanakkor más is növelheti. A dohányzás, a fogamzásgátló tabletták, a sugárkezelés, az elhízás, a huzamosabb idejű ágynyugalom és a tartós üléssel járó hosszas utazás elősegítheti a vérrög képződését. Ez érvényes buszos, autós vagy repülőn történő utazásra. Utóbbi esetében ráadásul a nyomáskülönbség miatt fokozott rizikóról beszélhetünk – hívja fel a Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája. A professzor hozzátette: ronthat a helyzeten, ha az ablak mellet ülünk. Bár a kilátás tagadhatatlanul lenyűgöző, de az ablak melletti utasok még kevesebbszer állnak fel – hogy ne zavarják a beljebb ülőket – ezzel tovább emelve a trombózis kialakulásának esélyét. Egy kétórás utazás alkalmával a mozdulatlanság még nem jelent olyan nagy kihívást, ám minden további két óra 20%-al növeli a probléma bekövetkeztének kockázatát. Ha bekövetkezik a baj, akkor azonnal hívjunk orvost, a segítség megérkezéséig a beteget le kell fektetni, a lábait fel kell polcolni.
Fontos a genetikai vizsgálatA szakemberek szerint az utazással járó fokozott veszély elkerülése végett érdemes genetikai vizsgálatot kérni, hogy kiderülhessen a trombózisra való hajlam. Ezt kiegészítheti a vénák ultrahangos vizsgálata, az erek állapotának felmérése, és a vér véralvadási paramétereinek vizsgálata. Ha megvan a laboreredmény, akkor az orvos megteszi a szükséges lépéseket. Azoknak, akiknek hajlamuk van a trombózisra, esetleg már szenvedtek ilyen betegségben, az antikoaguláns, vagyis a véralvadás gátlását, a véráramlás helyreállítását célzó terápia javasolt. A hosszas kezelés általában (szájon át alkalmazható vagy fecskendővel bejuttatott) gyógyszerekkel történik. A gyógyszeres segítség akkor is szóba jöhet, ha még nem alakult ki a trombózis, de genetikailag kódolt a probléma. Ilyenkor az utazások során az adagok módosítására szükség lehet, és a kompressziós harisnya viselése is megszívlelendő. Ha nem áll fenn a hajlam, akkor is érdemes a vénák egészségére figyelni, mozgassuk meg végtagjainkat és ügyeljünk a bő folyadékfogyasztásra – hívja fel a figyelmet Blaskó György. Érdemes tudni, hogy a trombózis után a vénák soha nem gyógyulnak meg, ezért a rugalmas harisnya vagy zokni viselése a vénák összeszorítása céljából erősen ajánlott.
(csalad.hu)
