Szükség van az egyetemi képzésekre a gazdaság fejlődéséhez
Az egyetemeknek a gazdasági fejlődésben betöltött nélkülözhetetlen szerepére hívták fel a figyelmet az előadók szerdán a Debreceni Egyetemen tartott Tudásközpontok és a gazdaság című konferencián.
A hazai gazdaságnak 2020-ra 18,3 százalékkal több felsőfokú végzettségű szakemberre lesz szüksége, mint 2010-ben volt, miközben 5,9 százalékkal csökken a középfokú, 15,5 százalékkal az alapfokú végzettséggel rendelkezők iránti igény - ismertette Szigeti Ádám, az Emberi Erőforrások Minisztériuma főosztályvezetője. Ebből is látszik, hogy nincs gazdasági fejlődés egyetemek nélkül, oda megy az ipar, ahol tudás van - szögezte le a szakember a DE és az Észak-balatoni Polgári Klub közös konferenciáján.
Úgy vélte, ha az egyetem természetes integrátori szerepet vállal, összehozhatja a kutatás-fejlesztés-innovációban élenjáró multinacionális vállalatokat és a kis- és középvállalkozásokat. Szigeti Ádám jelezte: az egyetemi hallgatók csupán 25 százaléka tanul műszaki, természettudomány, informatikai szakokon, holott 40 százalékra lenne szükség. Szigeti Ádám szerint kedvezőek a duális képzés tapasztalati, így szeptemberben folytatódik, a pályaorientáció támogatására pedig 18 milliárd forintot biztosít a kormány.
Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkára az Irinyi tervet bemutató előadásában szintén az egyetemek szerepét hangsúlyozta a kis- és középvállalkozások versenyképességének javításában. Azt mondta, az európai országok közül Magyarország a második helyen áll Németország mögött a magas hozzáadott értéket képviselő termékek exportjában, de ennek árnyoldalaként említette, hogy az eredmény a járműgyártáson keresztül valósul meg. A multik termelik az export nagy részét, miközben a termelők fele kkv, amelyeknél a foglalkoztatottak 70 százaléka dolgozik, alacsony hatékonysággal - magyarázta az államtitkár. Fontos célnak nevezve a kkv-k széles körének hatékonnyá tételét. Az innovatív iparfejlesztést támogatja az Irinyi terv, amelynek célkitűzése, hogy 2023-ig a jelenlegi 23-ról 30 százalékra növekedjen az ipar aránya Magyarországon - mondta Lepsényi István. A további célok között említette az iparszerkezet átalakítását, a járműipartól való függőség csökkentését, valamint új, innovatív technológiák bevezetését. Felsorolása szerint elodázhatatlan egyebek mellett az egészséggazdaság, a zöldgazdaság, az IKT-szektor, a speciális jármű- és gépgyártás, az élelmiszeripar és a védelmi ipar fejlesztése, mindennek érdekében pedig a műszaki képzés növelése.
