Hogy vesznek el két reptér között a poggyászok?

2015-ben 3,5 milliárdan utaztak világszerte, ami 7 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Nem csoda, hogy ennyi poggyász viszonylatában előfordul, hogy a bőrönd sérül, késik vagy elveszik. Az elkeveredett poggyászok száma tavaly több mint 23 millió volt, ami annyit tesz, hogy 1000 utasra több mint 6 ilyen bőrönd jutott - írja a hirado.hu.

 

Nem csak a megnövekedett terrorveszély miatti alaposabb ellenőrzések, illetve az így meghosszabbodott becsekkolási idő okozhat bosszúságot a repülővel utazóknak. Egy felmérés során az utasok közel harmada számolt be arról, hogy nyugtalan és ingerült, amikor a poggyászfelvételre kerül a sor, hisz a futószalag mellett állva sokakban felmerül, hogy esetleg nem érkezik meg a csomagjuk.

Vaskos a pluszköltség 

A SITA Baggage Report szerint 2015-ben több mint 23 millió bőrönd keveredett el, amelyek 79 százaléka késve érkezett meg, 15 százaléka megrongálódott, míg 6 százaléka eltűnt. A poggyászok átlagosan 1,76 nap alatt kerülnek vissza eredeti tulajdonosukhoz, ami első ránézésre ugyan nem tűnik soknak, de egy emiatt vesztegelni kényszerülő utas számára felér egy örökkévalósággal.

Nem véletlen, hogy 5-ből 1 utas csak kézipoggyásszal repül. Az elkeveredett bőröndök így is komoly összegeket emésztenek fel: tavaly 2,3 milliárd dolláros (körülbelül 600 milliárd forintos) költséget jelentettek a légiközlekedés-iparnak.

– Leggyakrabban a légitársaság kezelésében megsérült bőröndről érkezik bejelentés hozzánk. A második a külföldre késve érkező poggyász, amelyről gyakran kiderül, hogy eltűnt. A hiányosan érkező csomag a legritkább – emelte ki Lengyel Márk, az Európai Utazási Biztosító Zrt. vezérigazgatója.

Jó irányba mennek a dolgok 

A tendencia szerencsére pozitív: bár 2003 óta az utasok száma majdnem megduplázódott, az elkeveredett poggyászok aránya globális szinten közel a felére csökkent.

A legjelentősebb javulást az európai légitársaságok érték el e téren, tavaly ugyanis ötödével kevesebb ilyen eset fordult elő annak ellenére, hogy a régió még mindig mutat némi lemaradást az ipar trendjeit tekintve.

A megelőzés érdekében a légitársaságok 77 százaléka, míg a repülőterek 88 százaléka tervezi, hogy 2018-ig bevezeti az önkiszolgáló poggyászbilétázást. Az okostelefonokon elérhető csomagkövetés még sok helyen gyerekcipőben jár, de a légitársaságok körülbelül 60 százaléka úgy számol, 2018-ra elérhetővé teszi ezt a szolgáltatást.

Megelőzhető a baj 

Az elkeveredésnek számtalan oka lehet. Kovács Judit, a Budapest Airport Zrt. terminál szolgáltatásokért felelős vezetője szerint a leggyakoribb itthon a célállomást jelző címke leszakadása, de az is előfordulhat, hogy lecserélik a repülőgépet, és az új típusba már nem fér be annyi poggyász.

Átszálláskor is megeshet, hogy az utassal ellentétben a bőröndje nem éri el a gépet, illetve hogy sztrájk akadályozza a folyamatot. A SITA beszámolója szerint a félrekezelt bőröndök legnagyobb részben, majdnem az esetek felében átszálláskor keverednek el.

Kovács Judit azt javasolta, hogy minden esetben tegyünk névcímkét a poggyász külsejére és belsejébe is, a csomagot pedig egy különleges matricával, szalaggal tegyük könnyen felismerhetővé. Emellett a korábbi utazásokból származó csomagcímkét, illetve biztonsági vonalkódot távolítsuk el a bőröndökről, mert azok megzavarhatják a csomagkezelő rendszert, ami így esetenként nem beazonosíthatónak nyilvánítja a bőröndöt.

Ne spóroljunk a biztosításon! 

Az is fontos, hogy kár esetén azonnal tegyünk bejelentést a repülőtér „Lost and found” részlegénél, a repülőjeggyel és a poggyász-címkével együtt pedig őrizzük meg az itt kapott jegyzőkönyvet a további ügyintézéshez.

Ha már megtörtént a baj, és nincs kifejezetten repülős utazásra kötött biztosításunk, igen hosszú – akár több hónapos –, bonyolult procedúra vár ránk, amikor közvetlenül a légitársaságtól próbálunk kártérítést szerezni. A társaságok többségénél csak angol nyelven fogadják a kárbejelentéseket, és előfordul, hogy csak többkörös levelezést követően fizetnek, vagy próbálják valamilyen külső problémára hivatkozva elutasítani az utas kérését.

Lengyel Márk elmondta: visszatérő tévhit az ügyfelek körében, hogy minden utazási biztosítás tartalmaz megfelelő szolgáltatást légipoggyász-sérülésre, valamint járat-késésre, illetve hogy a biztosító azonnal fizet, a légitársaságtól függetlenül. Pedig ez csak az Air-termékek esetében van így. Ha viszont rendelkezünk ilyennel, nyugodtan rábízhatjuk magunkat a biztosítóra.

(hirado.hu)