Kulturális készségeket is mér a PISA teszt
A diákjainknak átadott tudás hatékonyságát vizsgáló PISA teszt másfél évtizede nemzetközi szabvány. És reagálva az új tudásszerkezet igényére, 2018-tól átalakul.
A matematikai, természettudományos és szövegértési tesztek erős alapot adnak az oktatás színvonalának felmérésére, azonban olyan új tudásra és készségekre is szükség lesz a következő évtizedekben, amelyek a hagyományos iskolai tárgyak hagyományos oktatásával nem biztos, hogy átadhatók. A fejlett országokat tömörítő OECD által 2000 óta alkalmazott PISA teszt ezért átalakulás előtt áll. A vizsgált korcsoportok közül első alkalommal 2018-tól a hagyományos oktatási területek mellett a szervezet szakemberei a tagországok 15 éves diákjainak globális kihívásokra való felkészültségével és kulturális tudatosságával is foglalkozni szeretnének.
Hogy ez pontosan, teszt szinten mit jelent majd, egyelőre nem tudni. Azt viszont igen, hogy az OECD országok oktatási rendszereinek hatékonyságát összehasonlító PISA teszt 2018-as következő köre újabb készségeket vizsgál majd, amelyek az általános életvitel és munkavállalás sikerességét is befolyásolják már a következő néhány évben is. A teszt az elmúlt 16 évben úgy zajlott, hogy a kiválasztott korcsoportokban a tanulók megírták a teszteket matematikából, szövegértésből, természettudományos készségekből, hogy ezen területen összehasonlítható legyen a finn, a magyar, a dél-koreai és a többi ország oktatásának színvonala. A tervek szerint azonban két év múlva a felmérést olyan tesztekkel egészítik ki, amelyek azt vizsgálják, milyen hatékonyan képesek a diákok eligazodni az egyre összetettebb és változatosabb világban, mennyire képesek figyelemmel lenni a sokféle kulturális és vallási irányultságra. A BBC-nek nyilatkozó Andreas Schleicher, az OECD oktatási szakértője ezt azzal magyarázta, hatalmas igény van arra, hogy újra fogalmazzuk, mint jelent a globalizált világban az eligazodáshoz, érvényesüléshez szükséges kompetenciák.
Ha létrejön a PISA teszteknek ez az új iránya, az segíthet az OECD országoknak abban, hogy megismerjék: a fiataljaik mennyire készültek fel az új, éppen formálódó világban az érvényesülésre, munkára és életre. Mennyire tudják kezelni a hatalmas mennyiségű új információt, a híráradatot, és mennyire képesek kritikusan gondolkodni, kérdéseket feltenni, és minőségi válaszokat találni.
Az OECD ugyan valóban szeretné felmérni, hogy a tagországok oktatási rendszerei – így a magyar is – mennyire felkészült a globális kihívásokra, a probléma azonban az, hogy jelenleg egyáltalán nincs egységesen elfogadott meghatározás arra, mit is jelentenek az úgynevezett globális készségek, és ezeket hogyan lehet jól mérni. Maga a szervezet is eléggé homályosan fogalmazza meg a PISA felmérés új irányát: „képesség a globális és kultúrák közötti kérdések kritikus és értelmező megismerésére, több irányból való vizsgálatára, és annak megértésére, hogy a különbözőség hogyan befolyásolja az értékítéletünket, önértékelésünket és mások megítélését, megfelelő és hatékony együttműködési készség más háttérrel rendelkezőkkel az emberi méltóság alapvető és kölcsönös elfogadása által”.
Az elképzelés szerint nemzetközileg összehasonlíthatóvá akarják tenni a PISA tesztekkel az országok ilyen irányú oktatási teljesítményét, hogy látható legyen, mely nemzetek hogyan készültek fel a globális együttműködési képességek átadására a fiatalabb korosztályoknak. Vagyis várhatóan azt fogják vizsgálni két év múlva, hogy az akkori 15 évesek mit és hogyan tudnak a globálisan fontos kérdésekről, és a más kultúrákkal való együttműködésről.
A világ országainak oktatási politikusai mind többször vetik fel a globális készségek oktatásának szükségességet. Vagyis olyan oktatási témakörök bevezetését, amelyek segítségével a gyermekek sikeresen megérthetik a világban folyó, gyorsan változó és összetett folyamatokat, társadalmi változásokat. A különböző kultúrában nevelkedő gyermekek számára egész mást jelent a globalizáció: míg egyes helyeken magasabb életszínvonalat és innovációkkal teli mindennapokat hoz, másutt hozzájárulhat a társadalmi megosztottság és gazdasági egyenlőtlenségek erősítéséhez. Az automatizáció és a digitális gazdaság egyszerre jelenthet új kitörési lehetőségeket és a munkaerő-piaci biztonság gyengülését a különböző pontjain.
A digitális gazdaságban csak azok a munkavállalók lesznek képesek érvényesülni – írták az OECD szakemberei –, akik képesek bármilyen kulturális környezetben dolgozni. Egyszerre több országban, vagy több ország munkaadójával együttműködni. A tanároknak és nevelési szakembereknek ez mindenütt kihívást jelent a világon: hiszen korábban ismeretlen kihívásokra kell felkészíteniük a gyermekeket. Kulturálisan és akár vallásilag is sokszínű, digitálisan összekapcsolt nemzetek együttműködésének szükségességét, és az ehhez való készségeket kell átadniuk.
A múltban a tanítás főleg arról szólt, hogy adott ismeretkört adtak át az iskolába járó ifjúságnak. Az új világban való eligazodás és érvényesülés azonban újfajta kihívásokkal jár. Az új tudás alapja nem a lexikális anyag, hanem a számos, naponta kidolgozott új ismeret egész életen át való elsajátításának készsége, és az, hogy ezek között az ismeretek között képesek legyenek eligazodni a jövő felnőtt nemzedékei. Ilyen tudás nélkül bizonytalan és félelmetes jövőkép rajzolódik ki, akik viszont képesek ezt a fajta hozzáállást elsajátítani, kiemelkedően sikeresek lehetnek a következő évtizedekben, feltéve, hogy képesek rugalmasan, más nyelveken és más szokásokkal, világnézettel rendelkező emberekkel együttműködni. Az iskoláknak már most fel kell készülniük arra, hogy a gyermekeket felvértezzék a más kultúrák felismerésének és felfogásának képességével. És erre még azokban az országokban sincs kész válasz, ahol a dolog fontosságát már felismerték.
A most asztalon lévő javaslat szerint a diákokat megkérdeznék, hogyan képzelik el a hatékony kommunikációt más országokból származó emberekkel. Mennyire figyelnek oda azon emberek érzéseire, gondolataira, akik más nézőpontból látják a világot. Jelenleg is folyik a vita arról, hogy vizsgálják-e azt, a gyermekek mennyire érdeklődnek más kultúrák iránt, és mennyire hajlandóak olyan emberekkel időt tölteni, akik nagyon máshogy gondolkodnak a világról.
De mi is az a PISA teszt? A programot a kilencvenes évek végén hívta életre a OECD. A PISA monitorozó jellegű felméréssorozat, amely három területen (alkalmazott matematikai műveltség, alkalmazott természettudományi műveltség és szövegértés) vizsgálja a 15 éves tanulók képességét. A felmérés háromévenként zajlik az OECD-tagországok és a programhoz csatlakozó egyre növekvő számú partnerországok irányításával.Minden országban legalább 150 iskolában kell lezajlania a mérésnek. A programban részt vevő iskolákat véletlenszerűen választják ki, majd szintén véletlen mintavétellel választanak az adott intézményből 35 tanulót, így minden államban minimum 5250 gyermeket mérnek fel.(csalad.hu)
