Mi is az a szülőtartás a gyakorlatban
Az alaptörvény már tartalmazta, a polgári jog változásával azonban nagy nyilvánosságot kapott a szülőtartás intézménye. De hogy mi is ez a valóságban, arról érdemes elolvasni a szakértő véleményét.
A szülőtartás ugyan elvileg eddig is létező fogalom volt a magyar jogban, azonban a polgári törvénykönyv módosításával az Országgyűlés valódi kötelezettséggé emelheti. Minden eddiginél határozottabban és egyértelműbben emelkedik törvényi erőre, hogy a családtagoknak kötelességük idős felmenőikről gondoskodni, és ha ezt másra hagyják, az akár anyagi ellenszolgáltatásért is fordulhat hozzájuk, vagy akár bírósághoz is. A csaladhalo.hu oldalnak nyilatkozó jogi szakértő, Dr. Farkas Zsuzsa azonban fontosnak tartotta kiemelni: rászorultsági elv is van a dologban, vagyis a rászoruló szülőkről való gondoskodást írja elő majd az új jogszabály.
A szakember azt mondja, hogy a rászorultság fennállását még jól körülírt jogi keretek között is nehézkes pontosan meghatározni, ezért lehet a bíróságok feladata ez vitás ügyekben. Ilyen rászorultság lehet: életkorból fakadóan, egészségi állapotból fakadóan – tehát hogyha valaki az idős korából fakadóan már nem képes ellátni saját magát vagy olyan egészségügyi problémája áll fenn, amely miatt szintén nem képes ellátni magát vagy pedig olyan betegsége van, amely a rendelkezésre álló nyugdíjából nem fedezhető, ezek azok az alapesetek amikor egyáltalán szóba kerülhet az, hogy valakinek a gyermekéhez kell fordulni és tartást kell igényelnie.
A szabályozás nem abszolút, tehát rossz rokonsági viszony, különélés és haragtartás mellett akár ki is lehet bújni a kötelezettség alól. Ilyen esetben, ha a gyermek tudja azt bizonyítani, hogy mondjuk hosszú évtizedek óta elhúzódó családi viszály áll fenn vagy bármilyen egyéb körülmény, akkor természetesen lesz lehetőség arra, hogy ő mentesüljön ez alól a tartási kötelezettség alól. Magyarországon ennek a jogi gyökerei és jogi gyakorlata nincs még annyira elmélyülve, hogy bármit is lehessen erre mondani. Nagyon sok nyitott kérdés van, és abból kell kiindulni, hogy Magyarországon ez nem egy bevett jogi intézmény, tehát ezt új alapokról kell majd indítani – mondta dr. Farkas Zsuzsa.
A jogász úgy vélte egyelőre kérdés, hogy a bíróságok hogyan állnak majd az ilyen ügyekhez, de az is, hogy hányan lesznek hajlandóak a tartási kötelezettség elmulasztása miatt bírósághoz fordulni. Mivel ez nem automatikus, és hogyha a felek között nincs egyező akarat, akkor ebből bírósági eljárás lesz, tehát ez majd egy jövőbeli kérdés, hogy egyáltalán hányan jutnak el a bíróságig. Mert ez minden esetben a családi, belső viszonyoknak a kitárását is jelenti, vagy jelentheti a bíróság számára, amit azért nem mindenki szeret.
Hogy a tartás mit is jelent a gyakorlatban, illetve ha valakit bíróság kötelez erre, mit is kell teljesítenie, arra a szakértő azt a választ adta, hogy a tartás történhet pénzben és történhet természetben. A pénzbeni tartás egyértelmű: hozzá kell járulni a szülők mindennapjaihoz anyagilag. Körülbelül úgy, mint egy életjáradék. A természetben való tartás mást jelent, az nem feltétlenül anyagi hozzájárulást, hanem gondoskodást, odafigyelést, ápolást jelenthet vagy ehhez külső intézményeknek a bevonását: szakképzett ápoló felfogadását, az ő díjának a fizetését. Tehát ez függ a tartásra szoruló szülő egészségi állapotától, korától, rászorultságától, és ettől függően kerül majd megállapításra. Nem minden esetben a pénz a megoldás egy ilyen helyzetre, ha már eljutunk idáig, akkor sokan gondolják, hogy jó, befizetek minden hónapban 10 ezer forintot édesanyám bankszámlájára és ezzel rendben van, de azért tudjuk, hogy az idős kor nem csak ezt jelenti, és nem csak ezt a problémát hozza magával.
(csaladhalo.hu)
