A magyar családi adórendszer kiemelkedő a régióban

Az élőmunka terhei alapján továbbra is rossz Magyarország versenypozíciója, a családi kedvezményeknek köszönhetően azonban a háromgyerekes keresetek a Top 5-ben vannak a régióban.

A Mazars könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat idén negyedik alkalommal gyűjtötte össze a kelet-közép-európai régió 19 országának aktuális adózási információit Közép-Kelet-Európai Adókalauz 2016 elnevezésű kiadványában, amelyet most mutattak be. Az Eurostat adatain alapuló kutatás Magyarország szomszédjai és a visegrádi országok mellett Görögország, Oroszország, Ukrajna, a jugoszláv utódállamok, továbbá Albánia és a Baltikum államainak adózási környezetét mutatja be. Mint idén kiderült, az szja-kulcs jelentős mértékű csökkentése ellenére sem alacsonyak a bérterhek Magyarországon. Ha a teljes adó és járulékterheléshez hozzászámítjuk a családoknak járó adókedvezményeket a munkáltatók összes költsége/nettójövedelem-arány szerinti régiós összehasonlításban Magyarország az 5. helyen áll a magasabb és az alacsonyabb jövedelmű munkavállalás esetében is. A három gyermekeseket tekintve a magyar gazdaság a lista második helyén áll; az első továbbra is Csehország.

A családi kedvezmények nélkül számított bérterheknél továbbra is Oroszországban, valamint 2015-től a vizsgált országok közé vont Albániában a legalacsonyabbak a munkáltató munkavállalói bérterhei. Az élőmunka terheinek vizsgálatához tartozik, hogy milyen minimálbérszinttel kell a leendő munkáltatónak számolnia. Ebből a szempontból Magyarország a középmezőnybe tartozik.

A válság előtt a régió országai között az adóverseny dominált, az elmúlt néhány évben azonban a legtöbb ország a befektetők számára kedvező feltételek megteremtésén kívül a költségvetési hiány csökkentését is szolgáló adórendszerre törekszik - írták. Néhány ország, köztük Magyarország is a jövedelemadók csökkentésében, és ezzel párhuzamosan - a forgalmi típusú adók emelésében, illetve szinten tartásában látta a kiutat.

Az országok egy másik csoportja ezzel ellentétben a forgalmi típusú adók emelése helyett a magasabb szja-, illetve a társaságiadó-kulcsokban látott megoldást, például Szlovákia, amely 2013-tól visszaállította a progresszív rendszert a személyi jövedelemadóztatásban, ezzel összhangban a korábban 19 százalékos társasági adó is 23 százalékra nőtt, a szlovák áfakulcs ugyanakkor továbbra is átlag alatti: 20 százalék.

(MTI)