A brit könyvtárak eltűnnek, a magyarok virágzanak
Miközben Nyugat-Európában válságban vannak a könyvtárak, a magyar könyvtárlátogatások száma folyamatosan nő. Vagyis a magyarok sokat olvasnak. Csak nem azt, amit régen.
Nagy Britanniában hat év alatt több mint 340 könyvtár zárt be, és mintegy 8 ezren veszítették el a munkájukat: ez a könyvtári dolgozók negyede. A brit állam próbált tenni ez ellen, és komoly összegeket fordított a könyvtárak internettel és számítógépekkel való ellátására, és online szolgáltatásaik modernizálására. De ez sem hozott eredményt. Mert mint a BBC honlapján olvasható: az internet a 90-es évekhez képest mára mindenütt viszonylag olcsón, és helytől függetlenül, akár mobileszközökön is elérhető. Emiatt lehetséges, hogy hat év alatt 60 százalékkal csökkent azok száma, akik online elérés miatt keresték fel az intézményeket.
A megszűnt brit könyvtárak közül 132 a kistelepüléseket ellátó mozgókönyvtár volt, 207 pedig hagyományos épületben lévő közkönyvtár. Idén további 111 ilyen bezárása várható. A könyvtári dolgozók száma 32 ezerről 24 ezerre esett 2010 óta. További 174 könyvtár pedig úgy alakult át közösségi intézménnyé, hogy önkéntesek társadalmi munkában próbálják fenntartani a működést. Ezzel viszont alapvetően nem lehet biztosítani a hagyományos nyitvatartást, és főként a könyvállomány frissítését. És hiába jelentek meg az olyan szolgáltatások, mint hogy online rendelhető meg a könyv és házhoz viszik a kért köteteket, a kölcsönzések száma csak az elmúlt két évben a felére esett. És bár a brit helyzet tűnik a legrosszabbnak, számos európai országban volt látható hasonló visszaesés.
Eközben Magyarországon egész más kép rajzolódik ki. Bár 2011 környékén többen megkongatták a vészharangot az olvasás, a könyvtárba járás visszaesése miatt, valójában nemhogy csökkent volna, de az elmúlt hat évben nőtt a könyvtárlátogatók száma. A digitális tartalmak könnyű elérhetősége ellenére a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár arról számolt be, hogy míg 2004-ben csupán 16 ezren jártak az intézményeikbe rendszeresen, 2010-re ez a szám 28 ezer fölé nőtt, mostanra pedig 35 ezer felett jár a könyvtárhasználók száma Budapesten. Persze sok az egyetemista vagy középiskolás, aki tanulmányi okokból keresi fel a könyvtárakat, ők azok, akik jellemzően sok könyvet kölcsönöznek.
A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában is hasonló változásokról számoltak be. Ott 2010 és 2015 között majdnem 40 százalékkal nőtt a könyvtárhasználók száma. Igaz, a digitális változások miatt alapvetően megváltozott a könyvtárhasználat, nem véletlen, hogy az MTA-nál is komoly arányt tesz ki a távoli elérésű, elektronikus szolgáltatások használata, a tematikus honlapok böngészése, amelyek az eredeti dokumentumok digitális változatait mutatják meg, és egyre népszerűbb az elektronikus könyvtár-katalógus is.
Az otthoni internethasználat mennyiségének növekedésével érdekes módon nem csökkent a hagyományos könyvkölcsönzés, vagy helyben olvasás mennyisége. A kettő ugyanis együttműködik. Számos tartalmat érhetnek el a könyv iránt érdeklődők akár otthonról is úgy, hogy talán nem is tudják: a hagyományos könyvtári szolgáltatások egyikét használják, távolról. Ennek is köszönhető, hogy az országos számok szerint is 40 százalékos volt az elmúlt hat évben a könyvtárhasználat növekedése.
A vidéki városok könyvtáraiban is folyamatosan nőtt 2010 óta a látogatók és beiratkozók száma. Igaz, a fiatalabb generációk jóval kevesebben keresik a könyvkölcsönzést, mint a harminc felettiek. Illetve a fiatalok jellemzően tanulmányi okok miatt jönnek. Ennek is köszönhető, hogy a klasszikus szépirodalmat egyre kevésbé keresik. A ma népszerű ifjúsági olvasmányok viszont népszerűek a könyvtárakban is. Vagyis nem arról van szó, hogy a fiatalok nem olvasnak, sokkal inkább arról, hogy mást olvasnak.
A legszorgalmasabb könyvtárlátogatók egyértelműen a középkorúak, akik nem csak könyvet, hanem hetilapokat és magazinokat is a könyvtárban „fogyasztanak”. A könyvek közül a szakirodalom, és a könnyűnek olvasmánynak számító regények a legnépszerűbbek.
(csalad.hu)
