Átalakul az óvodai és a bölcsődei ellátás
A kormány múlt év végén elfogadott törvénytervezete jelentősen átformálja a bölcsődei és az óvodai ellátás rendszerét. 2017. január elsejétől átalakulnak a családi napközik, jön a családi, a mini- és a munkahelyi bölcsi. A Népszabadságban megjelent cikkben az új rendszerről többek között Fűrész Tünde, család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár nyilatkozik.
Budapesti szülők között az a mondás terjed: a gyereket nehezebb beíratni a bölcsődébe, mint bejuttatni a Yale-re. Viccként – vagy nem is annyira – van, aki hozzáteszi: érdemes már a fogantatás pillanatában jelentkezni, hiszen a főváros számos kerületében nemcsak az ingyenes és fizetős állami ellátásban, de a különböző magánintézményekben is több hónapos várólistára kell számítani.
Előfordul, hogy az ember – valamint az ember rokonainak, barátainak és gyermekes ismerőseinek – mindennapi tapasztalata és a statisztikák nem vágnak egybe. A KSH adatai azt mutatják, hogy 2014-ben országosan „mindössze" 2072 kisgyereket kellett elutasítani állami bölcsődéből férőhelyhiány okán. Ez, az Emmi álláspontja szerint, az ország területére vetítve nem magas szám, az előző időszakhoz képest, 2011-ben például 4167 elutasítás történt férőhelyhiány miatt.
– Igaz, hogy az elmúlt években valamelyest nőtt azoknak a gyerekeknek a száma, akiknek nem jutott állami bölcsődei ellátás, de ez leginkább annak tudható be, hogy a gyed extra bevezetésével több anyuka tudott visszamenni dolgozni – nyilatkozta a Népszabadságnak Fűrész Tünde, család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár.
Kérdés, hogy mennyire lehet pontos felmérést készíteni, hiszen a szülők egy része eleve reménytelennek látja, hogy megkísérelje gyermekét az állami rendszerben elhelyezni.
– Legutóbb másfél éve próbálkoztam állami bölcsődével, akkor körülbelül két-háromszoros túljelentkezés volt, úgyhogy az intézmény vezetője semmi bátorítót nem tudott mondani. Nagyjából az jött le, hogy ha nincs legalább öt gyerekem, nem vagyok elvált, vagy egyedülálló, fogyatékos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű, akkor felejtsem el a dolgot – számolt be tapasztalatairól lapunknak Szente Bernadett, egy második kerületi anyuka.
Abban szinte minden szakmai szerv megegyezik, hogy az egyik legnagyobb gondot a területi egyenlőtlenségek jelentik. A legterheltebb a közép-magyarországi régió, ezen belül is Budapest, de vannak az országnak olyan területei, ahol kevésbé jelent gondot a férőhelyhiány. Viszont létezik 2500 olyan kistelepülés, ahol semmilyen bölcsődei ellátás nincsen. Többek között ezen a helyzeten szeretne segíteni a kormány múlt év végén elfogadott törvénytervezete, amely nagymértékben átrajzolja a bölcsődei rendszer térképét.
– Igyekszünk csökkenteni a regionális különbségeket, 2015-ben a három év alatti gyermekek 17 százaléka számára biztosított a napközbeni ellátás, ez 2010-ben még csak 12 százalék volt. 2014-ben 43 ezer férőhely volt Magyarországon, 2015-ben 47 ezer. Célunk, hogy ez a szám 2018-ra elérje a 60 ezret – magyarázza Fűrész Tünde.
– Nemcsak építkezések, új férőhelyek létrehozása, de jelentős korszerűsítés is zajlott a szektorban – erősítette meg lapunknak Acsainé Végvári Katalin, a Magyar Bölcsődék Egyesületének elnöke.
További információk a lapban.
(nol.hu/csalad.hu)
