Nem ismerjük a pénzt, és nem is tanulunk róla eleget
Hatékonyabbá kell tenni a pénzügyi kultúra fejlesztését célzó képzéseket, mert annak ellenére, hogy jelentős közpénzt használnak fel a programokra, a nemzetközi és hazai felmérések szerint is alacsony, vagy romlik a lakosság pénzügyi kultúrája – állítja az Állami Számvevőszék.
Noha minden korosztályban, sőt a felnőttek körében is szükséges lenne az ismeretek bővítése, a jelenlegi képzések túlnyomó része csak középiskolásoknak szól, és 1-2 órára korlátozódik, nem mérik az eredményességüket, és nagy részüknek nyilvánosan nem érhető el a tartalma - mondta Domokos László az Állami Számvevőszék elnöke, amikor a témában készült friss kutatást ismertette. Ebben az ÁSZ a pénzügyi kultúra fejlesztésével foglalkozó magyarországi szervezeteket és az általuk vezetett programokat mérte fel. Közüggyé kell formálni a pénzügyi kultúra fejlesztését, makrogazdasági kockázatot okoz, ha az emberek pénzügyi ismereteikkel nem arányos kockázatot vállalnak - mondta a számvevőszék vezetője.
Németh Erzsébet, az ÁSZ kutatási igazgatója jelezte: a képzési programokat domináló négy legtöbb embert elérő szervezet 2012-2014 között mintegy 1,2 milliárd forint közpénzt (állami és uniós forrást) költött ilyen képzésekre. A felmérés szerint ez a négy szervezet egyenként 90 ezer-122 ezer embert ért el, míg a pénzintézetek és non-profit vállalkozások programjai mindössze maximum 5000 embert tudtak megszólítani. A négy legnagyobb szervezet a Pénziránytű Alapítvány, a Bankszövetség Pénz7 nevű programja, az OTP Fáy András Alapítvány és a Junior Achievement Magyarország Oktatási és Vállalkozásfejlesztési Alapítvány.
A kutatás vezetője szerint probléma, hogy a képzések nagy része hagyományos előadás keretében zajlik, ami nem segíti a kompetenciafejlesztést, hatékonyabb volna csoportos, interaktívabb módon átadni a tudást. Kiderült az is, hogy a képzési tananyagok, tematikák alig állnak rendelkezésre, illetve nyilvánosan nem elérhetők, ami azért problémás, mert így a képzésen átadott ismeretekről, módszerekről a szülők, tanárok, vagy az oktatásért felelős kormányzat, és végső soron az adófizetők sem rendelkeznek elegendő információval.
Németh Erzsébet kiemelte: a felnőtteket célzó képzéseket jellemzően résztvevői befizetésből finanszírozzák, emiatt az alacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozók kiszorulhatnak a képzésekből, pedig nekik lenne a legnagyobb szükségük a pénzügyi kultúra fejlesztésére. Fontos lenne a közpénzből finanszírozott program esetében a felnőtteket is elérni. Kitért arra is, hogy jellemzően elmarad a képzések eredményességének mérése, a válaszadók 71 százaléka a résztvevői elégedettséget méri, mindössze 32 százalékuk válaszolt úgy, hogy felmérik az elsajátított ismereteket. Ismertette: az 56 kérdésből álló kérdőívet 110 pénzügyi kultúra fejlesztéssel foglalkozó szervezethez küldték el, a 63 válaszadó közül 35-en rendelkeztek ilyen programmal.
(MTI)
