Iskolába készülünk - Oktatási módszerek és technikák
Az iskolában többnyire nem történik semmi. Mondják ezt otthon a gyerekek. A szülők mégis elképedve látják, hogy sokasodnak a betűk, számok a füzetekben.
Egyre többet kell lapozni a könyvekben. Mivel a kis nebulók nem tudnak szakszerű magyarázatot adni, mi is történik velük az órákon, íme, egy kis ízelítő arról, hogy milyen oktatási módszereket használunk az általános iskola alsó tagozatán.
Mielőtt pedig belefognék, szeretném leszögezni, hogy az egyes módszerek, tanulás-irányítási technikák többféle változata él a pedagógiai gyakorlatban. Az az iskola, ahol a gyerekek örömmel tanulnak és haladásuk jól látható, biztosan jó úton jár, függetlenül az ott alkalmazott módszerektől és technikáktól. Így a szülőknek biztosan nincs okuk aggodalomra.
Kezdjük azzal, ahogy mi is tanultunk: a frontális oktatás. Ezt mindannyian ismerjük. A tanár, tanító kiáll az osztály elé, és magyaráz, kérdez… . Ezt sokan nem tartják korszerűnek, de azt gondolom, igenis helye van az iskolákban. Vannak olyan új ismeretek, amiket el kell magyarázni, még akkor is, ha a további feldolgozás már esetleg más munkaformákkal történik. Nem beszélve arról, hogy fantasztikus pedagógusok tanítottak, tanítanak így, anélkül, hogy mindenféle „csiri-biri” módszert alkalmaznának. Egyszerűen stílusuk, tudásuk magával ragadja, ragadta a diákokat.
A világ azonban változott, változik. A gyerekek már kevésbé viselik el, ha 45 percen keresztül „csak” ülniük kell, figyelni és feladatokat megoldani. A felgyorsult világ az oktatásban azt jelenti, hogy gyakrabban kell „történnie” valaminek, ami lehetővé teszi a diákok folyamatos figyelmének fenntartását. Így a diákok egyre tevékenyebben vesznek részt az órákon.
Az utóbbi években ezért újfajta tanulásszervezési eljárások kerültek előtérbe. Ilyen a kooperatív tanulásszervezés is, ami tulajdonképpen egyfajta csoportmunka. Abban különbözik az általánosan vett csoportmunkától, hogy bizonyos szabályok köré rendeződik.
Folytatás a budapet.imami.hu honlapon.
(csalad.hu)
