Ok nélkül habzsoljuk a gyógyszereket?
Évente majdnem 60 ezer forintot költ gyógyszerre egy magyar család. És ennek majdnem felét nem patikákban. Sajnos nagy mértékben nőtt a nyugtatók és antidepresszánsok fogyasztóinak száma. Túl sok gyógyszert szedünk, sokszor indokolatlanul.
Megdöbbentően sok nyugtató fogyott az elmúlt években a hazai patikákban, ezen belül is a kifejezetten erős nyugtató hatású szerekből vásároltak sokat. A teljes lakosság 5,6 százaléka váltott ki ilyen gyógyszert 2015-ben, és ez több mint 5 millió doboz nyugtatót jelent. Más olvasatban az is tudható, hogy 224 ezer ember számít rendszeres benzodiazepin hatóanyagú szorongásoldó fogyasztónak, és ehhez jön hozzá a további 90 ezer ember, aki orvosi javallatra, vagy jóváhagyással szed valamilyen antidepresszánst. Az alkalminak számító nyugtató használókkal együtt pedig a teljes fogyasztói létszám meghaladja az 500 ezer főt, akik közül legalább 230 ezren depresszió elleni szereket vásárolnak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint.
Több szakember – addiktológusok és toxikológiai szakemberek – is figyelmeztettek a gyógyszerfüggés veszélyeire az elmúlt időszakban. A függőség felmérése ráadásul azért nehéz, mert nem a bevett gyógyszerek mennyisége határozza meg, hanem a fogyasztáshoz kapcsolódó magatartás. Ha valakiben sóvárgás, folyamatos vágy alakul ki, és egyre nagyobb dózisokat kíván a várt hatás eléréséhez, előbb-utóbb a mindennapjainkat is uralni fogja a dolog – nyilatkozta a Kossuth rádiónak Bodrogi Andrea pszichiáter, aki szerint mind többen szoknak hozzá ahhoz, hogy gyógyszerrel aludjanak el. Márpedig ezzel nagyon gyorsan függőséget alakíthatunk ki, hiszen gyógyszer nélkül így egy idő után akkor sem tud elaludni az ember, ha egyébként már nincs jelen az elalvást nehezítő stresszes tényező.
És éppen az altató, nyugtató típusú gyógyszerekre lehet a legkönnyebben rászokni. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis az antidepresszánsoknak – amelyeknek nagy dózisban szintén megvannak a veszélyeik – nincs ilyen hatása. Kevés az adat arra nézve ugyanakkor, hogy hányan is függők valójában Magyarországon. Sok esetben fordul az elő, hogy orvosi tanácsra kezd valaki ilyen gyógyszer szedésébe, aztán amikor a szakember már nem tartja indokoltnak, a páciens továbbra is igényli a nyugtató hatását, és megpróbálja “más úton” beszerezni, vagy helyettesíteni például az ismerősöktől kapott tanácsok alapján.
A szakemberek egyértelműnek tartják, hogy túl sok gyógyszert szedünk, sok esetben indokolatlanul. Ez inkább igaz a nőkre, akik sokkal ritkábban lesznek alkoholisták vagy drogfüggők. Éppen ezért a gyógyszerfüggés rejtőzködő probléma. Ami még nagyobb gond, hogy az utóbbi években a fiatalok körében is megjelent a nyugtató hatású szerek rendszeres szedése, és amennyire mérni tudjuk, ezek fogyasztásában mára vezető ország lettünk Európában.
Ha nem csak az antidepresszánsokat és nyugtatókat nézzük, akkor méginkább igaz, hogy túlfogyasztás jellemző a magyarokra. Ennek nem csak az az oka, hogy sokszor feleslegesen ír fel az orvos egy-egy szert, vagy olyan gyógyszert kell szednünk, amely kevésbé hatásos, vagy éppen olyan mellékhatásokkal jár, amelyek újabb gyógyszerek szedését igénylik. Ezzel pedig csak az a probléma – nyilatkozta nemrég Zacher Gábor toxikológus –, hogy minél többféle gyógyszert szed valaki párhuzamosan, annál biztosabb, hogy valamilyen mellékhatás jelentkezik. Az ördögi kör pedig ott jelentkezik, hogy ezekre sok orvos – a tüneteket félreértelmezve – újabb szereket ír fel a betegnek.
A teljes gyógyszerfogyasztást nézve is nőtt a függők száma. De ebben meglepő módon nem a nyugtatók vezetnek. A mintegy 70 ezer becsült nyugtatófüggő mellett több mint 100 ezer hashajtófüggő is él Magyarországon, és hozzájuk számolható a – szakemberek szerint létező – több tízezer orrcseppfüggő beteg. A toxikológus szerint ennek az a legfontosabb forrása, hogy az internet tele van olyan információkkal, amelyeket laikusok tesznek közzé, sokszor mindenféle tudományos alaposság nélkül. Sokan pedig ezen információknak hisznek, akár a szakorvosi vélemény ellenében is. Aztán, ha az orvos nem írja fel a kívánt gyógyszert, éppen az interneten könnyű beszerezni azt feketén.
Amit szintén csak becsülni tudnak, hogy egy átlagos magyar család évente nagyjából 60 ezer forintot költ gyógyszerre, ezt azonban nem mind a hivatalos patikákban költjük el. Az egy főre jutó 18 ezer forintos átlagos és hivatalos gyógyszerköltés mellett további 7 ezer forintot költünk évente vény nélküli orvosságokra. És a feketepiacról is tudható, hogy a teljes hazai gyógyszerforgalom 5-8 százalékát is kiteheti, főleg az erős nyugtatók és altatók illegális kereskedelme révén.
(csalad.hu)
