A gyermekáldásban is segíthet a D-vitamin
Kutatások bizonyítják, hogy a D-vitaminnak nemcsak a csontanyagcserében van fontos szerepe, hanem a szervezet immunfolyamataiban is.
Tény az is, hogy a krónikus D-vitaminhiány olyan betegségekkel hozható összefüggésbe, mint az influenza, a vastagbélrák, a pikkelysömör, vagy a sclerosis multiplex. A legújabb tudományos eredmények pedig arra mutatnak rá, hogy érdemes odafigyelni a D-vitamin pótlására a meddőség kezelésében, valamint a vetélés megelőzésében.
A D-vitamin hiánya is lehet a meddőség okaMeddőségről akkor beszélünk, ha a teherbeesés egy év alatt sem történik meg rendszeres szexuális élet mellett, és fogamzásgátlást nem alkalmazva. Ma a gyermekre vágyó párok körülbelül 15 százaléka meddőséggel küzd. Többségében női meddőség fordul elő, de 20 százalékban férfiakat is érint. A női meddőség hátterében általában hormonális eltérések (PCO szindróma, pajzsmirigy betegségek, korai menopauza, agyalapi mirigy daganata), petevezeték elzáródás, endometriózis vagy genetikai tényezők állnak. A legújabb kutatások szerint azonban azt is érdemes figyelembe venni, hogy a gyermekvállalásra készülők D-vitaminszintje mekkora. A Nutrients folyóirat tavaly ezzel összefüggésben azt írta: az eddigi tudományos eredmények szerint a meddő nőkben a D-vitamin hiánya egyértelműen kimutatható. A Yale Egyetem Egyetem meddőségi intézetének vizsgálatából pedig az derült ki, hogy a kutatásban részt vett nők közül a legkomolyabb D-vitamin hiányt a PCOS szindrómában szenvedőknél állapították meg.
Balázs Csaba endokrinológus professzor felhívta a figyelmet arra, hogy az endokrin rendszerben a reproduktív szervek igen finoman hangolt rendszert képeznek. Ennek eredményeként a termékenységi zavarok is részben pszichés, részben endokrin, vagy immunológiai eredetűek is lehetnek. Összességében a meddőséggel járó állapotok kivizsgálása komplex feladat, a kezelés általában egyénre szabott. Az Endokrinközpont orvosa kiemelte: a fogantatás elmaradásának több oka is lehet, a szóban forgó kutatásban feltárt összefüggés tehát nem azt jelenti, hogy a D-vitamin egy csodaszer a gyermekáldás létrejöttében, ám kétségtelenül igaz, hogy a pótlása a meddőség egyes eseteiben segíthet.
A D-vitamin kihat a magzati fejlődésreMagyarországon minden negyedik terhesség vetéléssel végződik. Az orvosok szerint ezek nagy része megfelelő mennyiségű D-vitamin szedésével megelőzhető. A pótlás ugyanakkor a lombikprogram idején is fontos, mivel a D-vitamin segíti az embrió megtapadását. Ha sikerült a teherbeesés, a várandósság alatt folytatni kell a szervezet D-vitamin raktárának feltöltését, ugyanis az alacsony D-vitaminszint károsan hat a magzat csontozatának fejlődésére, és megnöveli annak kockázatát, hogy a gyermeknél később 1-es számú cukorbetegség alakuljon ki, vagy hogy az anyának fertőzése legyen. A terhesség alatti D-vitaminhiány ráadásul egyes kutatások szerint terhességi magas vérnyomáshoz, terhességi cukorbetegséghez vezethet, és sok esetben koraszülést okoz. A szakemberek szerint ezért érdemes a magzatvédő vitamin mellé D-vitamint is szedni. A napi ajánlott adag 2012 óta felnőttek számára 2000 nemzetközi egység (NE), ennyit lehet szedni a terhesség 12. hetéig, utána pedig 4000NE-re kell emelni a napi dózist. Ugyanakkor az orvosok felhívják a figyelmet arra is, hogy a terhesség alatt túlzásba vitt D-vitaminpótlás csökkenti az anyák csontsűrűségét.
Tabletta vagy élelmiszer?Áprilistól szeptember végéig 15 perc napozás biztosítja a naponta szükséges D-vitamint. Az orvosok ugyanakkor azt javasolják, hogy októbertől márciusig figyeljünk a pótlásra, ilyenkor ugyanis csökken a napsütéses órák száma (a nyári időszak alatt felhalmozott raktárkészletet 6 hét alatt feléljük), így a szervezet nem képes előállítani az UV-B sugarakból a megfelelő mennyiségű vitamint. Kiegészítésként fogyaszthatunk tojást, tengeri halat, májat, mézet, méhpempőt, búzacsírát, élesztővel készült ételt, tejterméket, halolajat, de mindezekkel átlagosan csak 80 NE-et tudunk a szervezetbe juttatni. Az efölötti mennyiséget érdemes tabletta formájában pótolni. A pótlás mértéke függ a testsúlytól, vagyis aki túlsúlyos, annak a napi ajánlott mennyiség duplájával kell számolnia. Ugyanakkor nem minden D-vitamin egyforma, több variáns létezik. A biológiailag aktívat D3-nak, vagy kolekalciferolnak hívjuk. Néhány táplálékkiegészítő tartalmazza az olcsóbb D2-t, vagyis az ergocalciferolt. Ez azonban az emberi szervezetben önmagában nem hasznosul, át kell alakítani D3-má. D2 vitamint tartalmaznak egyébként a növények, vegyesen mindkettőt pedig az állati eredetű élelmiszerek.
De mennyi az annyi?Bár a magyarországi orvosi ajánlás egységes, mégis mindenkinek más a napi D-vitamin szükséglete. Az ellátottság legjobb mutatója a vérből történő D-vitamin koncentráció meghatározása. Mivel a határértékek nincsenek kőbe vésve, általánosságban a következő csoportosítás szerint lehet értékelni:
Osztályozás ng/ml nmol/LSúlyos D-vitamin hiány < 5 < 12.5
Mérsékelt D-vitamin hiány 5 – 10 12,5 - 25
Enyhe D-vitamin hiány 10 – 24 25 - 60
Megfelelő D-vitamin szint 24 – 80 60 - 200
D-vitamin toxicitás > 200 > 500
A vérvétel a vitaminkészítmény bevétele előtt történik, és az eredményre pár napot kell várni. Az orvos ennek megismerése után dönt a pótlás mértékéről.
(csalad.hu)
