Húsvét: a szeretet győz az irgalmatlanság felett
A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe. A Biblia szerint Jézust pénteken feszítették keresztre, majd harmadnapra, vasárnap támadt fel. Kereszthalálával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Húsvét alkalmából az ünnepről és a hitről beszélgettünk Illésy Mátyás százhalombattai plébánossal, az Összefogás a Magyar Családokért Egyesületet alapítójával.
Amikor az interjú időpontját egyeztettük, hétköznap este volt, és Ön éppen felnőtt hittant tartott. Ezek szerint tartja magát a mai világban is a hit és a vallásosság?
Az ember eredendően vallásos lény – ezt sok bölcselő mondta már, és jelen korunkban is tapasztalható, hogy a vallás, a kereszténység iránt jelentős az emberekben a fogékonyság. Természetesen sok múlik azon, hogy miféle módon történik a közvetítés, ebben pedig fontos feladata van az egyháznak, hogy az igazi Krisztust mutassa az emberek számára. Nincs tehát kiveszőben a hit, bár az iránta mutatott fogékonyság egészen biztosan tompult az elmúlt évtizedekben. Lehet persze erre azt mondani, hogy de hiszen, hány meg hányféle új egyház és szekta meg mindenféle „katyvasz” létezik, de erre azt mondom, hogy ezek mögött óriási pénzbirodalmi támogatottság áll, hiszen az egyház – és ezáltal végső soron az emberek – megosztása, nos, ez a Sátán alapvető célja.
Nem gondolja, hogy a megváltozott korban új eszközök kellenének az egyház üzeneteinek közvetítésére?
Természetesen újabb és újabb eszközökre van szükség, és például a korszerű technikai eszközök – a hatékony közvetítő csatornák – ebben rendkívül sokat tudnak segíteni. Mert gyakran tapasztaljuk, hogy a bóvli kelendőbb, mint a valódi értékek. De – és ez egy hatalmas DE! - korszerű eszközök ide, korszerű eszközök oda, a személyes jelenlétet és a hitelességet semmilyen eszköz nem tudja helyettesíteni. Pál apostol is mondja, hogy mindenkinek megvan a személyes karaktere, de nyilván nem mindenki kapta meg a tanítás és a nevelés pedagógiai ajándékát. Fontos tehát, hogy azok a lelkipásztorok, akik aktívan részt vesznek a lelkek gondozásában, mindent megtegyenek, hogy a hit ne zárt burokban legyen, hanem az emberek számára átadható formában. A kevésbé tehetséges plébánosok gondoskodjanak tehát olyan személyek kineveléséről, akik képesek a hitet a legmegfelelőbb módon átadni. Megfelelő ember kell a megfelelő helyre, de a cél mindig ugyanaz: Krisztust elvinni az emberek közé.
Többen fordulnak a húsvéti fennkölt ünnepi időszakban a vallás, a hit felé, mint a szürke hétköznapokon?
Születés és halál – mindkettő az elmúlással szembesíti az embert, vagyis az örök igazság megkeresésével. És bizony, a húsvét is szembesíti a gondolkodó embert azzal, hogy véges a földi létünk. Az emberek nagyobb számban keresik fel ilyenkor a templomot, többen vesznek részt a szertartásokon. Úgy látom, hogy legalább ilyenkor többen el tudnak távolodni a „technikai bigyók” bűvköréből, és meg tudják találni a másik embert, férjüket, feleségüket, gyermeküket, unokájukat, szüleiket, de legfőképpen Jézus Krisztust. Ezért tartom fontosnak, hogy az egyház minél több módot kínálva segítse az embereket máskor is az evangelizáció útján.
Húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe. Mit ünneplünk ilyenkor világszerte?
Krisztus bevonult Jeruzsálembe – ezzel kezdődik a nagyhét ünnepköre. Szamárháton megy be a városba, amit az evangéliumok eléggé kiszíneznek, hiszen a leírtaknál minden bizonnyal sokkal szerényebben történt minden, hiszen Jézustól igen távol áll a pompázatos bevonulás. De annyi biztos, hogy ez – vagyis a virágvasárnap – a nagyhét nyitánya.
VIRÁGVASÁRNAPVirágvasárnap szerepe, hogy bevezesse a szent három nap liturgiáját, egyben a nagyböjti előkészület csúcspontja. Ezen a napon a pap a vértanúságot jelképező piros ruhát vesz fel, és a misén Máté, Márk és Lukács evangéliumából olvassák fel a passiót, meghatározott rendben, minden évben másikat. Ezt követően a nagyhéten hétfőn, kedden és szerdán nincs különösebb szertartás.
NAGYCSÜTÖRTÖKNagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, az Eucharisztia, vagyis az oltáriszentség alapításának ünnepe. Ilyenkor – a székesegyházakat kivéve – minden templomban csupán egy misét rendeznek, méghozzá az esti órákban. A székesegyházakban pedig délelőtt tartják az úgynevezett krizmaszentelési misét, amelyen az egyházmegye összes papjának rész kell vennie. Itt megújítják papi fogadalmunkat, illetve a püspök megáldja és megszenteli a következő évben használandó szent olajokat és a krizmát. A nagycsütörtöki esti misén a pap az ünneplést jelképező fehér ruhát visel. Szól az orgona, egészen a Dicsőség a magasságban Istennek kezdetű himnuszig, ami alatt megszólalnak a harangok, és a csengők. Utána azonban húsvét vigiliájáig se az orgona, se a csengő nem szól. Erre mondják, hogy „a harangok Rómába mentek”, és azt jelképezi, hogy senki nem emelt szót Jézus mellett. A prédikáció után a lábmosás szertartása következik, ennek hagyománya a Bibliában található, hiszen Jézus az utolsó vacsorán megmosta tanítványai lábát. Majd következik az úgynevezett oltárfosztás, amely azt jelképezi, hogy Jézust megfosztották ruháitól. Végül, a mise után általában virrasztást tartanak a templomokban, arra emlékezve, hogy Jézus tanítványai elaludtak.
NAGYPÉNTEKNagypénteken nincs mise. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, és leborulnak az üres oltárszekrény, a tabernákulum előtt. Utána az igeliturgia olvasmánya Isten szenvedő szolgájáról szól, és János evangéliumából olvassák fel a passiót, majd jön az évente egyszeri tisztelgés a kereszt előtt, a kereszthódolat. Az igeliturgia teljes csendben, áldoztatással ér véget. Nincs áldás, nincs elbocsátás.
NAGYSZOMBATNagyszombaton napközben semmiféle szertartás nincs. A katolikus időszámításban szombaton este, sötétedés után már vasárnap van, ezért a szombat esti misét vasárnap vigíliájának nevezik. Húsvét vigíliája az év legszebb és legbonyolultabb szertartása. Az öt szakaszra osztható szertartást részei a fényliturgia, az igeliturgia, a keresztségi liturgia, az eukarisztia liturgiája és a körmenet, amely Krisztus feltámadást hirdeti.
A nagyszombati szertartás tehát a nagyhét csúcspontja az egyház szempontjából. Az utána következő, vagyis a húsvétvasárnapi és a húsvéthétfői hagyományok már inkább népszokások – magyarázza Illésy Mátyás plébános, aki azonban fontosnak tartja ezen hagyományok érzését, hiszen – mint mondja – hagyományaiban él a nemzet. A százhalombattai plébános szerint a húsvét ugyanakkor egy pogány világba illeszkedik, amelynek vágyait, sóvárgásait a kereszténység szentelte meg és emelte fel, bemutatva, hogy az élet győz a halál fölött, a szeretet pedig győz az irgalmatlanság, a könyörtelenség fölött.
Ön országszerte több helyen is szolgált plébánosként, mielőtt jelenlegi állomáshelyére, Százhalombattára érkezett. Van esetleg olyan kedves húsvéti története, amelyet megőrzött emlékezetében?
Egy megrázó, mégis felemelő húsvéti történetet mondok el. Éppen Budaörsön szolgáltam, húsvét hétfőjének hajnalán öröm útját tartottunk: a környéken barangolva felidéztük a föltámadt Krisztus megjelenésének stációit, amikor csatlakozott hozzánk néhány ateista fiatal. A társaságból egyikük olyannyira hozzánk szegődött, hogy néhány hónappal később, saját akaratából meg akart keresztelkedni. Nos, ez a fiatalember éppen a tervezett keresztelője előtt néhány nappal súlyos motorbalesetet szenvedett, így a kórház intenzív osztályán voltam kénytelen keresztelni. Néhány nappal később pedig magam vezettem a temetési szertartását.Lám, milyen hihetetlenül fontos a megváltás, milyen hihetetlenül fontos a feltámadás.
(csalad.hu)
