Hová tűnnek a családi gazdaságok Európában?
A korábban erős német családi gazdaságok nagy bajban vannak. Főleg a hús- és a tejtermelésből élők fejezik be egyre nagyobb számban a termelést. De egész Európában baj lehet.
Európa legerősebb gazdaságában, vagyis Németországban azt tapasztalják, hogy a mezőgazdaság, legalábbis a kisebb méretű gazdaságokban, komoly hanyatlásnak indult. Méghozzá gyorsuló hanyatlásnak. És ez igaz a gazdálkodók számát, illetve a még gazdálkodók jövedelmét tekintve is. A legrosszabbul a kis és közepes családi gazdaságok állnak.
Az Európai Bizottság legutóbbi országjelentése Németországról azt írja, hogy 2014 és 2015 között a német gazdálkodók jövedelmei 40 százalékkal estek, ez pedig Lettország után a második legnagyobb visszaesés volt. Eközben a teljes Európai Unió agrárteljesítménye 2,3 százalékkal nőtt. A német helyzet annyira rossz, hogy nemrég már komoly tüntetések voltak az országban, részben az iparosított nagy gazdaságok ellen, de sokkal inkább a kisméretű családi gazdaságok védelmében. Az „Elegünk Van” elnevezésű, amúgy évente megtartott demonstráción már szó sem esett a génmódosított terményekről, vagy a nagy agrárvállalatok befolyásáról, hanem kifejezetten a kis farmok helyzetére akarták felhívni a figyelmet a szervezők. A jelmondatuk „Nincs jövő gazdák nélkül”.
A szervezők arról beszéltek, hogy 1990-ben még 700 ezer gazdálkodó élt mezőgazdaságból Németországban. Mostanra ez a szám 280 ezerre csökkent. Eközben a legnagyobb vesztesek – vagyis akiknek a jövedelme a legnagyobbat zuhant – a sertéstenyésztők és a tejtermelők. 2014 óta az ő bevételeik egyes területeken 70 százalékkal is csökkenhettek. Ez pedig a német szakértők szerint katasztrofális.
A német termelők fő problémája, hogy míg 60 százalék feletti az export termelésük, 2013-ig jó áron tudták eladni a termékeiket Ázsiában, emiatt alaposan megemelkedett az egy gazdálkodóra jutó állatállomány. Aztán 2014-ben hirtelen zuhanni kezdtek az árak. Ez a legérzékenyebben a családi gazdálkodókat érintette. Az általuk megtermelt vaj, tejpor és sertéshús iránt ugyan még mindig nagy a kereslet, de rettenetesen nyomott áron.
Mindez azért is nagy baj, mert éppen most zajlik a tömeges generációváltás Németországban. Vagyis a fiatal, húszas éveikben járó utódok most kellene, hogy átvegyék a családi gazdálkodást a szüleiktől. Csakhogy ők jellemzően nem örülnek az „öröklésnek”. Még az sem, aki a gazdálkodásban képzelné el a jövőjét. A megkérdezett fiatal gazdák azt szeretnék, ha az átlagos német faluban nem egy-két tőkeerős vállalkozás, hanem sok családi gazdaság szövetsége termelné meg a javakat. Azonban a piacot figyelő szakértők ezt lehetetlennek látják. A méréseik szerint Észak-Németországban a családi gazdaságok 15 százaléka egy éven belül tönkre fog menni. Ezt már megelőlegezte, hogy az elmúlt egy évben több mint 3 ezer német tejtermelő család hagyott fel a gazdálkodással.
Mindeközben a német tehénállomány érdekes módon szinte egyáltalán nem csökkent. A gazdálkodást abbahagyók állatait és piacát is a tőkeerős vállalatok vásárolják fel, amelyek nem is feltétlenül iparági érdekeltségűek. Az elmúlt időszakban számos családi gazdaságot befektetési cégek vettek meg, amelyek több tucatnyi tejtermelő gazdaságot alakítanak egy nagy agrárvállalattá, hogy aztán optimalizálva a termelést, jó pénzért tovább adják. De ez nem csak német probléma: Romániában csak az elmúlt években 30 ezer hektárnyi föld került így befektetői kézbe.
A német politika is tehetetlennek tűnik az egyre több családot érintő folyamatban: a befektetői föld és gazdaság vásárlások felvitték az árakat és a bérleti díjakat. Ez pedig tovább rontja a családi gazdaságok helyzetét, amelyek egyrészt a magas vételi árajánlatoknak nehezen tudnak ellenállni, azok pedig, akik bérelték az állattartáshoz szükséges földeket, egyszerűen már nem bírják kigazdálkodni a bérleti díjakat.
És a piaci kilátások sem túl jók: az Európai Unióban megszűnt a tejtermelési kvóta, amely az elmúlt 30 évben úgy-ahogy ésszerű magasságban tartotta a tej és tejtermékek árát. Így most a tagországok politikusainak belátásán, és EU-s szabályokon belüli támogatási képességén múlik az európai tejipar és a családi gazdálkodók jövője.
(csalad.hu)
