Szobanövények - a NASA ajánlásával
Aki a virágot szereti, nem csak hogy rossz ember nem lehet, de alapvetően egészségesebb is! Ám míg egyes szobanövények közérzet-javító és légtisztító hatásúak, mások allergiát is kiválthatnak. Milyen növényekkel vegyük körbe magunkat?
Az elmúlt 10-15 évben számos kutatás készült a beltéri növények egészségre gyakorolt hatásáról. Egy norvég felmérés szerint azok az irodai dolgozók, akik zöld irodában végezték a munkájukat, kevesebbet panaszkodtak fáradtságra, torokszárazságra, köhögésre. Angol és holland vizsgálatok eredménye szerint az alkalmazottak produktívabbak, jobban koncentrálnak egy növényekkel teli épületben, mint egy üresben. Sőt, akár az ablakból nyíló kilátás is képes befolyásolni a közérzetünket. Egy amerikai kutatás például bebizonyította, hogy azok a páciensek, akik egy kórházi kórterem ablakából növényeket látnak, kevesebb fájdalomcsillapítót vesznek be és gyorsabban gyógyulnak, mint azok, akiknek például egy tűzfalra néz az ablaka.
Életünk jelentős részét otthonunkban vagy a munkahelyünkön töltjük. E jól szigetelt helyiségek hátulütője, hogy nem szellőznek kellőképpen és a festékkel és egyéb szintetikus anyagokkal kezelt falak, padlók, bútorok, a takarítás során használt tisztítószerek, vegyszerek folyamatosan párologtatják magukból a káros anyagokat. Sok esetben ezek is felelőssé tehetőek az asztmás, allergiás, vagy akár a daganatos megbetegedések kialakulásáért. Különböző vizsgálatok kimutatták, hogy a szobai, irodai levegőben leggyakrabban megtalálható toxikus anyagok egyike a formaldehid, amely megtalálható például a habszigetelésekben, a furnérlemez- és préseltfa-termékekben, a padlóburkolatok ragasztóanyagában, a papírzacskókban és papírtörölközőkben, arctörlőkben, a cigarettafüstben és a fűtő- és üzemanyagokban. A másik anyag a triklór-etilén, amely főként a fémek tisztítására, vegytisztításra használatos szerekben, nyomda- és más festékekben, lakkokban, ragasztókban fordul elő. Kimutatták még a benzol gyakori jelenlétét is, ami tintában, olajban, festékben, műanyagban, gumiban, mosószerben, benzinben, gyógyszerészeti alapanyagokban, dohányfüstben és szintetikus szálakban található leginkább. Mindemellett a metilén-klorid is gyakorta szennyezi a levegőt, ami az aeroszolos festékekben, festékek és ragasztók oldószereiben fordul elő.
A beltéri levegő szennyezettségének problémáját a NASA is komolyan vette és elkezdte vizsgálni a népszerű szobanövények légtisztító hatását. Ennek alapján listát állítottak össze a legjobbnak talált növényekről. A leghatásosabbnak az alábbi növények bizonyultak: Areca pálma/Arany pálma (Chrysalidocarpus lutescens), Hölgy pálma (Rhapsis excelsa), Gumipálma (Ficus robusta, shown above), Sárkányfa (Dracaena deremensis), Borostyán (Hedera helix), Törpe datolyapálma (Phoenix roebelenii), Fikusz alii (Ficus macleilandii), Boston páfrány (Nephrolepis exaltata “Bostoniensis"), Béke liliom (Spathiphyllum sp.).
Rámutattak ugyanakkor, hogy néhány szobanövény allergiás reakciót - például bőrpírt, viszketést, bőrgyulladást - is kiválthat az arra érzékenyeknél. Ezért óvatosságra intenek például a szobai kankalin (Primula obconica), a szobaciklámen (Cyclamen persicum), a Mikulás-virág (Euphorbia pulcherrima), a Rákvirág (Aglaonema) és az Aszparágusz (Asparagus densiflorus) esetében.
(csalad.hu)
