Amivel nem tartozunk, azt félretesszük
Jó ideje csökken és egyre egészségesebb a magyar családok hitelállománya. A megtakarítások, főként a lakossági állampapírok vásárlásának növekedése azt jelzi, hogy a családok összeségében gyarapodnak.
Ha a Magyar Nemzeti Bank adatait nézzük az elmúlt fél évből, folyamatosan azt olvashatjuk, hogy újra és újra csökkent a lakossági hitelállomány, és nőttek a megtakarítások. Ez önmagában két dolgot jelent: csökkent a családokra rakódó törlesztési teher, és a korábbiaknál jóval több pénzt tudnak félretenni. De érdemes a a számok mögé nézni ahhoz, hogy érthető legyen, mit is jelent a két pénzügyi kijelentés.
2015 végén a családok teljes hitelállománya kicsivel 7 ezer milliárd forint felett állt. Ez nagyon durva átlagolással azt jelenti, hogy minden magyar háztartásra 1,75 millió forint hitel jutott. A helyzet az, hogy decemberben a karácsonyi időszak valamennyivel mindig megemeli a hitelállományt, mert ilyenkor az emberek költekező kedve megnő. Ha viszont a megelőző hat hónap adatait nézzük, látható, hogy havonta nagyjából 47 milliárd forintos csökkenés volt a jellemző, vagyis fél év alatt minden háztartás 70 ezer forintot törlesztett. A hitelállomány mélypontja 6893 milliárd forint volt novemberben.
Ennek okait is érdemes tovább boncolgatni. Két folyamat is hozzájárult ugyanis ehhez a csökkenéshez. Az egyik a devizahitelek végleges kivezetése a piacról a forintosítással. A másik pedig az, hogy a családok sokkal óvatosabban állnak hozzá a hitelekhez. Ez nem azt jelenti, hogy nem vesznek fel hitelt, mert az egy havi számokat nézve a tavalyi utolsó negyedévben úgy csökkent minden hiteltípus állománya, hogy közben azért a pénzintézetek kihelyeztek egy hónap alatt mintegy 60 milliárd forintot. Tehát ennyit vettünk fel hitelként.
Vagyis továbbra is használjuk a kereskedelmi bankok hiteleit, csak sokkal megfontoltabban, aminek egyik oka, hogy a családok láthatóan valóban megfontoltan nyúlnak a pénzügyi segítséghez. Csak akkor vesznek fel hitelt, ha tényleg szükség van rá. A másik okot pedig a Nemzeti Bank által két éve bevezetett hitelkorlátozó intézkedései jelentik: nem vehetünk fel a jövedelmünk 50 százalékát meghaladó törlesztést jelentő hitelt. Eközben történik még néhány fontos dolog a hitelpiacon. Az alapkamat rekordalacsony, ezt követik a hitelkamatok is, és az átlagos ingatlanra használható jelzáloghitelek Teljes Hiteldíj Mutatója tartósan 10 százalék alatt található. Másrészt a hiteltípusok állománya nem egyformán változik. Mostanra ugyanis megfigyelhető, hogy a jellemzően drágább fogyasztási- és folyószámlahitelek mennyiségének növekedése is megállt, vagy megfordult. Mindezzel pedig a családokat havonta terhelő törlesztőrészletek nagysága is csökken.
Hogy a mérleg másik serpenyőjét is megnézzük: egyes állítások szerint évtizedes távlatban nem volt ennyi elkölthető vagy megtakarításra fordítható pénz a magyaroknál. Ezt két dolog látszik igazolni. Az egyik a – költségessége okán sajnos nem túl szerencsés – készpénzállomány mértéke. Az év végén ugrott meg igazán ez a szám, akkor egy hónap alatt 152 milliárd forinttal tartottak több készpénzt a háztartások. Egy év alatt pedig 2015 végére több mint 570 milliárdos volt a növekedés, és a forgalomban lévő készpénzállománya elérte a 4356 milliárd forintot.
Eközben azonban egy sok éven át keserűségre okot adó probléma is feloldódni látszik. Egyre több ugyanis a családok megtakarítása. Ami a hiteleknél jó, az a betéteknél nem annyira, az alacsony kamatszint miatt ugyanis nem igazán éri meg bankbetétben tartani a pénzt. Emiatt volt jellemző tavaly, hogy az emberek egyre kevesebb pénzt helyeztek el a bankokban lekötve. 2014 decemberéhez képest a magyarok tavaly év végén 615 milliárd forinttal kevesebbet tartottak a bankokban.
Mégis, a megtakarítások igazi sikertörténetét a lakossági állampapírok jelentik. A decemberi 181 milliárd forintos növekedés valódi rekordnak számít, ennyi állampapírt vásároltunk, és az összes lakossági állampapír állomány értéke így meghaladta a 4000 milliárd forintot. Ebben annyit érdemes látni, hogy hiába éri meg adózási és hozamszempontból is a hosszú távú állampapír vásárlás, a legsikeresebb 5 éves PEMÁK nevű államkötvény negyedét sem teszi ki az összes családoknál lévő papírnak.
Az állomány majdnem felét az egy vagy két éves futamidejű kincstárjegytípusok adják. Ami egyértelműen azt jelzi, hogy megelégedve a kisebb hozammal, az emberek szeretnének belátható időn belül hozzáférni a megtakarításaikhoz. Ez persze nem jelenti feltétlenül, hogy költenének – bár a kiskereskedelmi forgalom folyamatos növekedése erre is utalhatna –, de egyértelmű, hogy a családok többsége szeretne biztos lenni abban, hogy ha szükség van a pénzre, nem kell pénzügyileg hátrányosan kiszállnia egy-egy megtakarítási formából.
(csalad.hu)
