Milyen ovi a magánovi?
Sok szülő érzi úgy, hogy a gyermekének különleges bánásmód kell. Ezért aztán magán, vagy félig állami, de különleges programot ajánló óvodát keresnek a hároméveseknek. Érdemes óvatosan válogatni.
Ha a szülők megtehetik, sokan meg is teszik, és magánóvodát keresnek a gyermekeiknek. Ennek fő oka, hogy úgy érzik nagyobb odafigyelést kaphat a kicsi egy az államinál elvileg jobban megfizetett pedagóguscsoporttól. Másrészt pedig már iskola előtt szeretnének valamilyen külön tudást adni a gyermeküknek, így aztán megkeresik a nyelvet tanító vagy sport óvodákat, vagy éppen a családi életmód miatt fontos bio óvodát.
Hogy pontosan mit is jelent a magán óvoda, és mit nem annak a divany.hu járt utána, és azt találta, hogy még az ilyen intézményt keresők sincsenek mindig tisztában a különböző intézmény típusokkal. Sokan óvodaként értelmezik a családi napköziket, miután mindkét intézménybe óvodás – esetleg bölcsődés – korú gyermeke járnak. Pedig nagy különbség, hogy a családi napköziknek nem kell pedagógiai programmal rendelkeznie, és általában 5-7 gyermekről gondoskodik.
A magánóvodák viszont akkreditált nevelési intézmények, vagyis a gyermek fejlődésére is szakmai figyelmet fordítanak. Ezek között is több csoport van. Az első ahol hagyományos óvodai munka zajlik. Sem nyelvi, sem sport sem más különleges képzést nem adnak a gyermekeknek. Előnyük annyi lehet, hogy az állami óvodáknál kisebb csoportlétszámmal működnek, és sok esetben rugalmasabbak. Az ilyen óvodákban szimpatikus a szülőknek, hogy nem kényszerülnek a gyermekek bele egy egységes fejlesztési tempóba, saját képességeik alapján kapják meg a nevelés ritmusát.
Vannak aztán azok a magánóvodák, ahol tényleg speciális oktatási munka folyik, ami lehet zene, nyelvi vagy tánc vagy rajzoktatás is. A felmérés szerint az ilyen óvodák költsége havonta 50-130 ezer forinttal is megterhelheti a családi büdzsét. Bár nagy a szórás, az igazán olcsó magánóvodák havidíja általában nem tartalmazza az étkeztetés árát.
Több jónevű magánóvoda vezet kétnyelvű nevelési programot. Ezeket nevezik a szülők nyelvi ovinak. Itt általában anyanyelvi nevelők dolgoznak, és azon igyekeznek, hogy a 3-6 éves gyermekek erőfeszítés, és az iskolai teljesítménykényszer nélkül sajátítsanak el egy-egy idegen nyelvet. Az ilyen óvodák bármennyire is hasznosak, olyan szülők esetén, akik maguk nem beszélik a nyelvet, általában nem feltétlenül előnyös a gyermek számára, ha hat éves koráig megtanulja mondjuk az angolt, hogy aztán az iskolában vagy otthon évekig ne tudja használni. A nyelvi ovik havidíja drágább, mint az általános magánintézményeké, akár a 200 ezer forintot is elérheti, és általános, hogy egy összegben kérik el az éves összeget.
Léteznek aztán az úgynevezett vegyes rendszerű óvodák, amelyek valójában önkormányzati fenntartásúak, azonban különleges nevelési, pedagógiai programmal működnek. A többletköltségeket pedig szülői hozzájárulásokból fedezik. Általános az ilyen óvodáknál a művészeti és a nyelvi különprogram. A nyelvi képzést itt nem úgy kell elképzelni, mint a már említett nyelvi oviknál, sokkal inkább egy hagyományos óvodai rendszert jelent mindez, ahová a szülői befizetések révén rendszeresen bekapcsolódik egy magyar anyanyelvű, kisgyermekekre szakosodott pedagógus, akihez jobb esetben egy valóban anyanyelvi oktató is társul. Egy-egy ilyen nyelvi vagy művészeti programmal működő óvoda havidíja akár 3-5 ezer forintos is lehet, vagyis jóval olcsóbb a valódi magánóvodáknál. Igaz a gyermekekre jutó pedagógusszám is inkább a hagyományos állami óvodákhoz hasonló.
(divany.hu)
