Mi köze van a lépcsőn járásnak az írástanuláshoz?
Napjainkban egyre gyakrabban hallunk tanulási nehézségekkel küzdő gyerekekről, iskolai problémákról, és eszünkbe sem jut, hogy ezeknek egészen hétköznapi oka is lehet. Mit tegyünk (és mit ne) a megelőzés érdekében? Ónodi Borbála gyógytestnevelő segítségével járta körbe a csaladhalo.hu a témát.
A gyermekek fejlődését nagyban befolyásolja környezetük. A különböző tanulási, figyelem, vagy magatartási zavarok már az óvodás kor végén megfigyelhetők, és minél korábban vesszük észre, annál sikeresebben lehet kezelni a problémákat. Európa országaiban és Magyarországon is egyre nagyobb számban diagnosztizálnak tanulási zavarokat, itthon az elmúlt 20 évben mintegy 15%-kal többen kerültek ebbe a csoportba. Feltűnő a kisiskolások körében, hogy mennyire labilisan, rendezetlen mozgással lépkednek a lépcsőfokokon. Ennek egyik oka a rossz egyensúlyérzék, ami az írástanulásban is hátráltatja a gyerekeket és a sikertelenség csak tovább rontja motivációjukat, közérzetüket.
A gyermekek fejlődéséhez elengedhetetlen a világ minél több szemszögből való megismerése, így a legfontosabb az ingergazdag környezet kialakítása. Ez jelenthet különböző tárgyakat, játékokat, de ugyanakkor a szociális élet változatosságát is.Az óvodákban a lehetőségek szerint igyekeznek ezt a környezetet megteremteni és a különböző foglalkozásokkal megelőző, fejlesztő munkát végezni, de emellett otthon is figyelhetünk a játékok megválogatására, hogy ezekkel is színesítsük gyermekeink világát.
A játékokon kívül sokat segít, ha már a mindennapi kihívásokat, mint például egy lépcső megmászását segítség nélkül is van lehetősége gyakorolni a gyermekeknek, hiszen ez a feladat igényli, és egyúttal fejleszti a téri tájékozódó képességet, az egyensúlyozó képességet és a mozgás összerendezését is. Ne legyünk tehát türelmetlenek, amikor a két emelet megmászása vagy éppen a lefelé araszolás a lépcsőkön hosszú időt vesz igénybe. Egyszerűbb ugyan felkapni a gyerkőcöt és leszaladni vele a lépcsőn, de így fontos gyakorlási lehetőségtől fosztjuk meg.
Néhány példa az otthoni játékokhoz, melyek szülőkkel, testvérekkel, egyénileg, vagy verseny formájában is kipróbálhatók, alakítatók a körülmények szerint.
A népi játékok, mondókák nagy segítségünkre lehetnek, hiszen egyszerre fejlesztik a gondolkodási és a mozgás képességeket. Ilyenek például az „Erre csörög a dió!”, a „Kelj fel Jancsi!” és az ugróiskola is. Az egyensúly fejlesztése szintén fontos feladat a mozgás összerendezéséhez. Otthoni fejlesztő játék például a gólya- állás – versenyezzünk, ki tud tovább fél lábon állni. Vagy mászkáljunk úgy otthon, hogy egy tárgyat (zoknit, füzetet) a fejünk tetején hordozunk, vigyázva, hogy ne csússzon le onnan. Sőt, e két játékot akár kombinálhatjuk is – leguggolni, gólyaállásban egyensúlyozni.
Az egyensúly és a többi koordinációs képesség fejlesztésével javíthatjuk gyermekeink gondolkodási képességeit, hiszen az összerendezett mozgás rendezett gondolatokat indukál. Ezen kívül a játékokon keresztül megteremtjük azokat a feltételeket, melyek szükségesek az írás, olvasás elsajátításához, mint a koncentráló képesség, figyelem, összpontosítás és a megfelelő emlékező képesség. Fontos azonban, hogy ne várjunk el túl sokat a gyermekektől, ne kényszer legyen, hanem élvezetes játék.
További fejlesztő játékok a weboldalon.
(csaladhalo.hu/csalad.hu)
