Mennyire lehet korai az idegennyelv-tanulás?
2020-tól felvételi követelmény lesz az egyetemeken, főiskolákon egy idegen nyelvből a középfokú nyelvvizsga. Egyes szülők már most szeretnék megkönnyíteni csemetéjük dolgát, így gyermeküket már óvodás korban beíratják nyelviskolába. Mások szerint viszont egy idegen nyelv elsajátítása csak összezavarja a kicsiket; amely nem mellesleg a játék elől veszi el az időt.
Sok a szülői kétely
A három és fél éves Brigi angolul számolja meg a játszótéren az összegyűjtött kavicsokat. Anyukája boldogan köszöni meg és veszi át tőle, de mikor megkérdezi a kislányt, hogy otthon milyen színűre fessék be azokat, a gyermek értetlenkedve bámul rá, egy árnyalat sem jut az eszébe, pedig többet is ismer. A párbeszédet figyelő többi szülő azonnal lecsap, és lebecsmérlően szóvá teszi, hogy inkább a színeket kellene megtanítani a kis tüneménynek, mint angol órára járatni. Szerintük az idegen nyelv elsajátításához még nem elég érett a gyermek, egyébként is miért tanul másik nyelvet, ha még magyarul sem tud rendesen? Brigi anyukája épp válaszolna, de máris érkezik az újabb, elsöprő erejű kegyetlen kinyilatkoztatás. „Borzasztó, hogy a mai világban különórákkal terhelik le a kisgyerekeket, akiknek semmi más dolguk nincs, mint játszani. Majd megtanulják az idegen nyelvet az általános iskolában, nem kell csorbítani az intézmény feladatát; egyébként is, akinek már van idegennyelvi tudása, az unatkozni fog az órán.” A játszótéri szülők hozzáállásából jól látszik, mennyi kétely és tévhit él a köztudatban a korai idegennyelv-tanulás okán, amelyek eloszlatásával érdemes foglalkozni.
Eltérő a szakemberek véleménye
Arról, hogy mikortól érdemes egy kisgyermeket idegen nyelvre tanítani, a szakemberek is különböző álláspontot képviselnek. Az óvodapedagógusok és az általános iskolák alsós osztályaiban tanítók azt mondják: kisgyermekkorban a játék a legfontosabb, az iskolában való megfeleléshez pedig nem szükséges egy másik nyelvet elsajátítani, egyébként is az megzavarhatja az írás és az olvasás tanulását. A logopédusok közül szintén sokan az ellenzők táborához tartoznak. Szerintük az az alapprobléma, hogy a magyar nyelvtől idegen hangzók elsajátításával egyenes út vezet a beszédhibák kialakulásához, így célszerű az anyanyelv teljesebb megismerése és használata után elkezdeni az angol vagy német nyelvű oktatást. A nyelvtanárok viszont mindezen érvekkel szembe mennek. Ők a legújabb felmérésekre hivatkozva állítják: az idegen nyelv tanulását érdemes minél korábbra tenni. Ennek okán ma már létezik olyan nyelviskola, amely 3 hónapos kortól ajánlja ezt, és szervez csecsemőknek különórákat.
Az anyanyelv és az idegen nyelv elsajátítása összekapcsolódhat
A gyermekek eleinte úgy tanulják meg az anyanyelvüket, hogy a szavak jelentésével nincsenek tisztában, ez csak két-három éves korban változik meg, amikor is több ezer szót használnak a beszédhelyzetnek megfelelően. A nyelviskolák a gyermekek ezen ösztönösségére építenek, így az idegen nyelv elsajátítása a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épülhet, vagyis a gyermek ugyanazzal a játszi könnyedséggel tanulhatja meg egy másik nyelv szavait, mint anyanyelvének szókincsét. Később aztán, amikor az intézményi anyanyelvi oktatás során egyre tudatosabbá válik a fejlesztés, ez a tudatosság jelenik meg az idegen nyelv további tanulásakor is, így hat a kétféle elsajátítási forma pozitívan egymásra.
Az idegen nyelv tanulásának előnyei
A gyermekek a korai életszakaszban „szivacsként” szívják magukba az idegen nyelv szókincsét, a helyes kiejtést, az intonációt és a hangsúlyozást. A tanórákon persze az életkori adottságok miatt a kicsiknél nem lehet cél az akadémiai tudás megszerzése, de az igen, hogy a gyermekben kialakuljon a másik nyelv hatékony alkalmazásának kompetenciája. Ma már tény, hogy 6 éves korig akcentus nélkül jól elsajátítható a második nyelv, a szintaxis és a morfológia pedig pubertás kor előtt. Az OECD egy 2000-ben készült tanulmánya ráadásul kijelenti: minél hamarabb kezdi el valaki egy másik nyelv tanulását, annál könnyebben képes elsajátítani az adott nyelv nyelvtanát. Az elsajátítás ugyanakkor nem életkorfüggő, de 13 éves kor után már több energiát igényel. Az óvodás korban történő nyelvtanulásnál nincs szükség bonyolult nyelvtani rendszerbe foglalt oktatásra, elegendő, ha az utánzás által ismerik meg az alapvető nyelvtani szerkezeteket. Később fokról fokra lehet rávezetni őket az összefüggések, a szabályszerűségek felfedezésére és a tudatos nyelvi reflexióra. A folyamat közben megfigyelhető, hogy egy másik nyelv ismerete elősegíti az elemző gondolkodást, jó hatással van az intellektusra.
Hátrányok is érhetik gyermeket
A sikeres idegen nyelv elsajátításához nem elegendő a kiskorban elkezdett oktatás. Fontos, hogy a gyermek is kapjon motivációt, és legyenek meg a korosztályi jellemzők, úgy mint a kíváncsiság, a tudásszomj, a kommunikációs igény, az utánzási készség. Ha ezek híján van, könnyen nyűggé válhat a tanulás a számára. Ezt ellensúlyozandó, érdemes játékosan fejleszteni, hiszen az inspiráló környezetben biztosan nem szellemi leterhelésként éli meg a gyermek az oktatást, még akkor sem, ha heti két-három alkalommal van a különóra. A tanároknak olyan feladatokkal, szövegekkel és munkaformákkal kell dolgozniuk, amelyek felkeltik a tanulók érdeklődését, elgondolkodtatják vagy megnevettetik őket, élénkítik fantáziájukat, és kibontakoztatják kreativitásukat. Fontos, hogy a kicsik minél több érzékszervükkel vegyenek részt a tanulási folyamatban. Egy ilyen közegben gazdagodhat a szocializációjuk, fejlődhet a tanulási és logikai készségük, sőt a társas kapcsolataikban való alkalmazkodási képességük is javulhat, tehát nem igaz, hogy elvész a gyermekkor. A fejlesztést azonban derékba törheti egy rossz tanár, aki miatt aztán a kicsiben rossz kiejtés rögzülhet (ezt később nehéz lesz korrigálni), és egy rossz módszer is, ami aztán a kisgyermeket egy egész életre eltántoríthatja a nyelvtanulástól.
Fontos a próbaóra
Ha a szülő bizonytalan gyermeke idegen nyelvi oktatását illetően, érdemes ellátogatnia egy nyelviskolai próbaórára. Ott figyelemmel kísérheti, hogy milyen a tanárok felkészültsége, szakmai tudása, a tananyag minősége, valamint a nyelvi kontaktus intenzitása és időtartama. Jó, ha már az első alkalommal kiderül: a korai idegennyelv-elsajátítás folyamata lehetőség szerint az anyanyelv elsajátításával szoros összefüggésben áll. Fontos az is, hogy a gyermekek elegendő lehetőséget kapjanak a frissen megtanultak gyakorlására, a hibák pedig a tanulás elősegítését célozzák, ne büntetést vagy megszégyenítést vonjanak maguk után.
(csalad.hu)
