MEHETNÉNEK, DE NEM MENNEK A FÉRFIAK GYED-RE
Az elmúlt egy évtizedeben fokozatosan csökken a GYED-re menők száma. És ugyan mehetnének, az apukáknak kevesebb mint 2 százaléka él a lehetőséggel.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2006 óta gyűjti részletesen a GYED igénylők adatait, vagyis azóta van statisztika arról, hogy hány férfi él a lehetőséggel. Az elmúlt évtized csúcséve 2008 volt, akkor 148 ezernél is több szülő kapott ilyen ellátást. Az azót csökkenő szám 2014-ben már csak 127 ezer GYED ellátást jelentett. Ebből mindössze 2288-an voltak férfiak, vagyis az összes ellátott kevesebb mint két százaléka. Igaz ez az utóbbi szám lassan nőtt az évek során a néhány százas nagyságrendről ekkorára.
Magyarországon tehát kifejezetten ritka, hogy a szülés után néhány hónappal az anya megy dolgozni, és az apa marad otthon a gyermekkel. Igaz, a gyermek gondozása és a vele járó házimunka hagyományosan női szerep, de sok férfi akkor sem választja a GYED lehetőségét, ha anyagilag jobban megérné a család számára, hogy az anya keresi meg a munkájával a szükséges jövedelmet.
Igaz ez utóbbi – mármint hogy a nő keres többet mint a férfi – sem gyakori Magyarországon. Mint korábban arról már írtunk, Európában több ország is van, amely kifejezetten bátorítja az apasági szabadságot. Finnországban például több mint 50 fizetett szabadnap jár az apáknak, Svédországban pedig a gyermekvállalás után járó fizetett szabadság, 80 hét fele alapból az apát illeti meg. Nem véletlen, hogy a skandináv országokban magasabb is az otthon maradó apák aránya.
A gyermekgondozási díj (GYED) a gyermek két éves koráig jár. Összege pedig a szülő átlagkeresetének 70 százaléka, de idén legfeljebb bruttó 155 ezer forint. Ezzel az összeggel európai összehasonlításban alatta maradunk az átlagnak, azzal viszont az élmezőnyben járunk, hogy milyen hosszú ideig jár ez a támogatás a szülőknek.
(csalad.hu)
