JOBB, VAGY ROSSZABB-E A KÖNNYŰSZERKEZETES HÁZ A TÉGLÁNÁL?
Megnövekedett a kereslet a kész-, illetve a könnyűszerkezetes házak iránt. Milyen mutatókkal rendelkeznek ezek a házak, mennyibe kerülnek, kialakítható-e bennük a meghitt családi otthon?
Budapesten, a Construma kiállításon és vásáron mutatkozott be 2009-ben a könnyűszerkezetes szerelt épülettel Csendes Gábor építész-feltaláló, akit ezért a nemzetközi zsűri Géniusz aranyplakettes díjjal tüntetett ki. A ház 70 nap alatt felépíthető, nedvesség- és földrengésbiztos, és a hagyományos építkezésnél olcsóbb - hangzott el a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.
A takarékos építkezés lényege, hogy az anyagfelhasználás, az építéshez szükséges emberek száma, illetve az építéshez szükséges idő harmada a hagyományos házénak. Egy 140 négyzetméter alapterületű, négyszobás, könnyűszerkezetes házat hat ember 70 nap alatt épít fel – mondta Csendes Gábor.
Hársasi Tibor, a Könnyűszerkezetes Házépítők Egyesületének elnöke elmondta: jelenleg nyolc olyan vállalkozás van a hazai piacon, mely képes könnyűszerkezetes házat építeni, és erről ki is tudja állítani a megfelelő papírokat.
Felhívta a figyelmet arra, hogy könnyűszerkezetes háznak tekinthető a fa- vagy rönkház, illetve a fa- vagy fémvázas ház. Az, hogy készházat vagy könnyűszerkezetes házat mondunk, voltaképp marketing kérdése.
A szakember felrótta, hogy Magyarországon nem alakultak ki azok az üzemek, melyek falpaneleket képesek gyártani és a helyszínre szállítani. Magyarországon leginkább helyszínen gyártott könnyűszerkezetes épületek vannak.
Ertsey Attila ökoépítész arra a kérdésre, melyik épülettípus, a könnyűszerkezetes vagy a hagyományos építésű ház mellett teszi le a voksát, azt válaszolta: nincsenek ilyen dogmák, lehet nagyon rossz hagyományos házat, és nagyon jó könnyűszerkezetest is csinálni. Utóbbinál arra kell figyelni, mi a műszaki tartalma, és milyen energetikai teljesítménye van.
Korábban sok olyan könnyűszerkezetes épületet, gyorsházat húztak fel, melyben kevés volt a hőszigetelés, és nem volt hőtárolótömeg az épületen belül. Ez azt jelentette, hogy mondjuk 10 centiméter hőszigeteléssel volt körbecsomagolva a ház. Emiatt télen nem tartotta a meleget, nyáron a hűvöset. Ezen a tulajdonságon azonban lehet segíteni, és a jó minőségű könnyűszerkezetes háznál erre nagy hangsúlyt fektetnek. Például a belső válaszfalakat nehéz anyagból, téglából építik, vagy a padló hidegburkolat, kerámia vagy kő. Ez tárolja a meleget, így egy téli szellőztetésnél mondjuk nem kell nulláról indítani a fűtést – magyarázta.
Németországban, Ausztriában nagy számban épülnek könnyűszerkezetes házak. Ezeknél egy oldalfalban a hőszigetelés 25-30 centiméter, a tetőfödémben pedig 40 centiméter, és még alulról, a talaj felől is van ilyen réteg. Ha megfelelő belső hőtároló tömege van az épületnek, és megfelelő színvonalú a kivitelezés, akkor a ház teljesen egyenértékű tud lenni egy hagyományos építésűvel szemben – szögezte le.
Még mindig az az álomvilág, hogy a könnyűszerkezetes ház sokkal olcsóbb. Nem szabad, hogy az legyen, hiszen nagyjából azonos költségvetésből a könnyűszerkezetes ház jelentősen jobb energiabesorolású lesz. Ha a sárga csekk, a gázszámla fontos egy megrendelőnek, és megfelelő kivitelezőt tud választani, akkor maradjon ennél az épülettípusnál. Ha a fiatal házasoknál az anyós, az após, az anyuka, az apuka csak téglaházra ad pénzt, akkor azt kell építeni - hangoztatta Hársasi Tibor.
(hirado.hu)
