A CSOK INDÍTHATJA BE A LAKOSSÁGI HITELEZÉST
Azt már az első háromnegyed év adataiból láthattuk, hogy tavaly beindult a lakossági hitelezés. A teljes 2015 statisztika pedig ráerősített erre: átrendeződik a lakossági hitelpiac.
Több mint 30 százalékkal nőtt a lakossági hitelfelvételek mennyisége 2015-ben. Az egy évvel korábbi szinthez képest mindez úgy történt, hogy a teljes lakossági hitelállomány a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint csökkent. A legnagyobb mértékben a lakáscélú hitelek mennyisége nőtt: itt másfélszer annyi hitelt vettek fel a családok tavaly, mint 2014-ben. Összes 355 milliárd forintot. Igaz ebben az elemezés szerint még komoly szerepe volt a devizahitelek kiváltásának.
Ugyancsak nagyot ugrott a szabad felhasználású jelzáloghitelek mennyisége, igaz ennek teljes éves mértéke elmarad a lakáscélú hitelezéstől 36,3 milliárd forinttal. Más típusú fogyasztási hitelekből 9,5 százalékkal többet vettünk fel, ezen belül a legerősebb összetevőt az áruvásárlási hitelek növekedő állománya tette ki. Emellett viszont visszaesett a folyószámlahitelek és a hitelkártya használat is.
A Világgazdaság által idézet CIB Banki vélemény szerint a pénzügyi szolgáltatók arra számítanak, hogy a folyamatok erősödhetnek, főként az új családi otthonteremtési kedvezmény miatt. A szerdán megjelent új rendeletek alaposan átírták a CSOK feltételeit: új lakások esetében eltörölték a 30 milliós vételár plafont, használt lakásoknál pedig a négyzetméterár maximumot.
Az egyik idézett ingatlanpiaci szakértő arról számolt be, hogy a CSOK év eleji bővítésének bejelentése óta 39 százalékkal nőtt meg a lakásvásárlás iránt érdeklődők száma. A szakemberek arra számítanak, hogy a lakásvásárlások felfutása nem csak az ingatlanra szóló jelzáloghitelek piacán hoz növekedést. A lakásokba ugyanis a vásárlók várhatóan a felújításokhoz szükséges építőanyagokat, új bútorokat és tartós fogyasztási cikkeket is vásárolnak majd.
(család.hu/vg.hu)
