TESZTELJE PÉNZÜGYI TUDÁSÁT HÁROM KÉRDÉSSEL
Még mindig nem túl jó a magyarok pénzügyi tudása. Ami azt is jelenti, hogy nehezen értelmeznek egy banki vagy biztosítási szerződést, és azt is, hogy nehezen tájékozódnak a pénzügyi ajánlatok között, és a saját pénzügyeikben.
Létezik egy az interneten terjedő teszt, amely ugyan nem közgazdasági képzettséget mér, de mégis jó lehet arra, hogy az alapvető pénz számtani készségekben lévő hiányosságokat kimutassa. A kérdéssort két amerikai egyetemi professzor nevéhez kötik, és állítólag egyszerűségükhöz képest viszonylag pontos eredményt adnak arról, hogy valaki képben van-e az alapvető pénzügyekben.
Alapvetően három egyszerű tételről van szó. Az első kérdés így szól: van 100 forintunk, és évi két százalékos kamatra betesszük a bankba. Mennyit fog érni a betétünk öt év múlva? Az első válaszlehetőség, hogy többet mint 102 forint. A második az, hogy pontosan 102 forintot, a harmadik pedig, hogy kevesebb mint 102 forintot.
A második kérdés azt feltételezi, hogy 2 százalékos éves infláció mellett 1 százalékos éves kamatot fizet a bank a betétünkre. A kérdés, hogy egy év után mekkora lesz a pénzünk vásárló ereje. A válaszlehetőségek sorrendben: nagyobb mint ma, pontosan annyi mint ma, vagy kisebb mint ma.
A harmadik kérdésnél el kell dönteni, hogy igaz-e a következő állítás: egy vállalat részvénye mindig biztonságosabb hozamot ad, mint egy több részvényből összeállított befektetési alap.
Akinek van már némi pénzügyi tapasztalata, az ezekre a kérdésekre könnyen választ találhat. Azonban ha azt hisszük, hogy a magyarok ilyen különlegesen műveletlenek pénzügyi téren, tévedünk. A fenti kérdésekre a diplomás amerikaiaknak is csak 55 százaléka tudott helyesen válaszolni. A kérdésekkel kapcsolatban azt tanácsolják a szakértők, hogy ha megértettük és meg is tudjuk válaszolni őket, nyugodtan tegyük fel őket tizenéves gyermekeinknek, és segítsük őket a helyes válaszok megtalálásában.
A magyarok valós pénzügyi tudásáról amúgy általánosságban sem jó a kép, de a felmérések azt mutatják, hogy ezzel legalább tisztában is vagyunk. A megkérdezettek 45 és 46 százaléka maga is úgy tartja, hogy legfeljebb közepesen felkészült vagy egyáltalán nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel a témában. Még érdekesebb, hogy a felmérések egyrészt azt mutatják, hogy a megtakarításainkat mindannyian a biztonsági szempontok szerint fektetnénk be, amikor azonban valóban van mit félretenni, az emberek több mint harmada mintha elfeledkezne a biztonságról, és a bizonytalan ámde magas hozamot ígérő befektetéseket választja. Magyarország egy valamiben mégis kiugró adatokat mutat: kevés európai országban tartják ilyen sokan otthon készpénzben a megtakarításaikat.
(csalad.hu)
